4 Móz. 20.
4 Móz. 20.
Kádesi dolgok: Miriám halála, a nép zúgolódása, víz ered a kősziklából; Edom nem bocsátja át a népet az ő országán: Áron halála.
4 Móz. 20,1
És eljutának Izráel fiai, az egész gyülekezet Czin pusztájába az első hónapban és megtelepedék a nép Kádesben, és meghala ott Miriám, és eltemetteték ott.
4 Móz. 20,2
De nem vala vize a gyülekezetnek, összegyűlének azért Mózes és Áron ellen.
4 Móz. 20,3
És feddőzék a nép Mózessel, és szólának mondván: Vajha holtunk volna meg, mikor megholtak a mi atyánkfiai az Úr előtt!
4 Móz. 20,4
És [2 Móz. 17,3.] miért hoztátok az Úrnak gyülekezetét e pusztába, hogy meghaljunk itt mi, és a mi barmaink?
4 Móz. 20,5
És miért hoztatok fel minket Égyiptomból, hogy e rossz helyre hozzatok minket, hol nincs vetés, sem füge, sem szőlő, sem gránátalma, és inni való víz sincsen!
4 Móz. 20,6
Elmenének azért Mózes és Áron a gyülekezetnek színe elől, a gyülekezet sátorának nyílása elé, és arczukra borulának; és megjelenék nékik az Úrnak dicsősége.
4 Móz. 20,7
És szóla az Úr Mózesnek, mondván:
4 Móz. 20,8
Vedd ezt a vesszőt, és gyűjtsd össze a gyülekezetet te, és Áron, a te atyádfia, és szóljatok [2 Móz. 17,6.] ím e kősziklának az ő szemeik előtt, hogy adjon vizet; és fakaszsz vizet nékik e kősziklából, és adj inni a gyülekezetnek és az ő barmaiknak.
4 Móz. 20,9
Vevé azért Mózes azt a vesszőt az Úrnak színe elől a mint parancsolta vala néki.
4 Móz. 20,10
És összegyűjték Mózes és Áron a gyülekezetet [2 Móz. 17,5.] a kőszikla elé, és monda nékik: Halljátok meg most, ti lázadók! Avagy e [2 Móz. 17,6.] kősziklából fakasszunk-é néktek vizet?
4 Móz. 20,11
És felemelé Mózes az ő kezét, és megüté a kősziklát az ő vesszejével két ízben; és sok víz [Zsolt. 78,15. 1 Kor. 10,4.] ömle ki, és ivék a gyülekezet és az ő barmai.
4 Móz. 20,12
És monda az Úr Mózesnek és Áronnak: [rész 27,14.] Mivelhogy nem hittetek nékem, hogy megdicsőítettetek volna engem Izráel fiainak szemei előtt: azért [5 Móz. 1,37.] nem viszitek be e községet a földre, a melyet adtam nékik.
4 Móz. 20,13
Ezek a versengésnek vizei, a melyekért feddőztek Izráel fiai az Úrral; és megdicsőítette [2 Móz. 17,7.] magát ő bennök.
4 Móz. 20,14
És külde Mózes követeket Kádesből Edom királyához, kik így szólának: Ezt mondja a te atyádfia az [1 Móz. 25,23-26. 5 Móz. 23,7.] Izráel: Te tudod mindazt a nyomorúságot, a mely mi rajtunk esett:
4 Móz. 20,15
Hogy a mi atyáink alámentek Égyiptomba, és sok ideig laktunk Égyiptomban, és hogy nyomorgatának [2 Móz. 2,23.] minket az égyiptombeliek, és a mi atyáinkat.
4 Móz. 20,16
És kiáltottunk az Úrhoz, [2 Móz. 2,23.] és meghallgatta a mi szónkat, és [Csel. 7,30-38.] angyalt külde és kihozott minket Égyiptomból; és ímé Kádesben vagyunk a te határodnak végvárosában.
4 Móz. 20,17
Hadd mehessünk át a te földeden! Nem megyünk át sem mezőn, sem szőlőn, és kútvizet sem iszunk; az országúton megyünk, és nem térünk sem jobbra, sem balra, míg általmegyünk a te határodon.
4 Móz. 20,18
Felele pedig Edom: Nem mehetsz át az én földemen, hogy fegyverrel ne menjek ellened!
4 Móz. 20,19
És mondának néki Izráel fiai: A járt úton megyünk fel, és ha a te vizedet iszszuk, én és az én barmaim, megadom annak az [5 Móz. 2,6.] árát. Nincs egyéb szándékom csak hogy gyalog mehessek át.
4 Móz. 20,20
Az pedig monda: Nem mégy át. És kiméne ő ellene Edom sok néppel és nagy erővel.
4 Móz. 20,21
Mivel nem akará Edom megengedni Izráelnek, hogy [Bir. 11,17.] általmenjen az ő országán: azért eltére Izráel ő tőle.
4 Móz. 20,22
Majd [rész 33,37.] elindulának Kádesből, és jutának Izráel fiai, az egész gyülekezet a Hór hegyére.
4 Móz. 20,23
És szóla az Úr Mózesnek és Áronnak, a Hór hegyénél, Edom földének határán, mondván:
4 Móz. 20,24
Áron az ő népeihez takaríttatik: mert nem megy be a földre, a melyet Izráel fiainak adtam, mivelhogy ellenszegültetek az én szómnak a versengésnek vizénél.
4 Móz. 20,25
Vedd [rész 33,38.] Áront és Eleázárt, az ő fiát, és vezesd fel őket a Hór hegyére.
4 Móz. 20,26
És vetkeztesd le Áront az ő ruháiból, és öltöztesd fel azokba Eleázárt, az ő fiát; mert Áron az ő népéhez takaríttatik, és meghal ott.
4 Móz. 20,27
És úgy cselekedék Mózes, a mint parancsolta vala az Úr, és felmenének a Hór hegyére az egész gyülekezet láttára.
4 Móz. 20,28
És Mózes levetkezteté Áront az ő ruháiból, és felöltözteté azokba Eleázárt, az ő fiát. És meghala Áron ott a hegynek tetején, Mózes pedig és Eleázár leszálla a hegyről.
4 Móz. 20,29
És látá az egész gyülekezet, hogy meghalt vala Áron, és siratá Áront harmincz [5 Móz. 34,8. 1 Móz. 50,3.] napig Izráelnek egész háza.
