4 Móz. 10.
4 Móz. 10.
Ezüstkürtök készítése, használata, a nép elindulása a Sinaitól, a táborozás rendje, Mózes könyörgése.
4 Móz. 10,1
Ismét szóla az Úr Mózesnek, mondván:
4 Móz. 10,2
Csináltass magadnak két kürtöt, vert ezüstből csináltasd azokat, és legyenek azok néked a gyülekezet összegyűjtésére, és a táborok megindítására.
4 Móz. 10,3
És mikor megfújják azokat, gyüljön te hozzád az egész gyülekezet, a gyülekezet sátorának nyílása elé.
4 Móz. 10,4
Ha csak egyet fújnak meg, akkor gyűljenek hozzád a fejedelmek, Izráel ezereinek fejei.
4 Móz. 10,5
Ha pedig riadót fújtok, akkor induljon azok tábora, a kik napkelet felől táboroznak.
4 Móz. 10,6
Mikor pedig másodszor fújtok riadót, akkor induljon azok tábora, a kik dél felől táboroznak. Riadót fújjanak azok indulására.
4 Móz. 10,7
Mikor pedig összegyűjtitek a gyülekezetet, egyszerűen kürtöljetek, és ne fújjatok riadót.
4 Móz. 10,8
A kürtöket pedig Áron fiai, a papok fújják; és legyen ez néktek örökkévaló rendtartás a ti nemzetségeitek között.
4 Móz. 10,9
És mikor viadalra mentek a ti földetekben, a titeket háborító ellenségetek ellen, akkor is azokkal a kürtökkel fújjatok riadót, és emlékezetben lesztek az Úr előtt, a ti Istenetek előtt, és megszabadultok a ti ellenségeitektől.
4 Móz. 10,10
A ti vígasságtoknak napján, és a ti ünnepeiteken, és a ti hónapjaitok kezdetén is fújjátok meg a kürtöket, a ti egészen égőáldozataitokra, és a ti hálaáldozatitokra: és lesznek néktek emlékeztetőül a ti Istenetek előtt. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.[Zsolt. 81,4.]
4 Móz. 10,11
Vala pedig a második esztendőben a második hónapban, a hónapnak huszadik napján, felszálla a felhő a bizonyság hajlékáról.
4 Móz. 10,12
És elindulának Izráel fiai az ő menésöknek rendje szerint a Sinai pusztájából; és megállapodék a felhő Párán [rész 13,1.] pusztájában.
4 Móz. 10,13
Elindulának azért először az Úrnak Mózes által [rész 2,1-30.] való parancsolatja szerint.
4 Móz. 10,14
Elindula pedig először a Júda fiai táborának [rész 2,3.] zászlója az ő seregei szerint; és az ő seregének feje vala Naasson, az Amminádáb fia.
4 Móz. 10,15
Az Izsakhár fiai törzséből való seregnek feje pedig Néthanéel vala, Suárnak fia.
4 Móz. 10,16
És a Zebulon fiai törzséből való seregnek feje vala Eliáb, Hélonnak fia.
4 Móz. 10,17
És elbontatván a hajlék, elindulának Gersonnak és Mérárinak fiai, a hajlék hordozói.
4 Móz. 10,18
Azután indula a Rúben táborának zászlója [rész 2,10.] az ő seregeik szerint, és az ő seregének feje vala Elisur, Sedeúrnak fia.
4 Móz. 10,19
A Simeon fiai törzséből való seregnek pedig feje vala Selúmiel, Surisaddainak fia.
4 Móz. 10,20
És a Gád fiai törzséből való seregnek feje vala Eliásáf, Dehuélnek fia.
4 Móz. 10,21
Elindulának a Kéhátiták is, a szentség [rész 3,29-31.] hordozói, és amazok felállíták vala a hajlékot, míg ezek oda jutnak vala.
4 Móz. 10,22
Azután elindula az Efraim fiai táborának zászlója az ő seregei szerint, és az ő seregének feje vala Elisáma, Ammihúdnak fia.
4 Móz. 10,23
A Manasse [rész 2,20.] fiai törzséből való seregnek feje vala Gámliél, Pédasúrnak fia.
4 Móz. 10,24
A Benjámin fiai törzséből való seregnek feje vala Abidán, Gideóninak fia.
4 Móz. 10,25
Utolszor indula el a Dán fiai táborának [rész 2,25.] zászlója, mint az egész tábornak utócsapata az ő seregei szerint; és az ő seregének feje vala Ahiézer, az Ammisaddai fia.
4 Móz. 10,26
Az Áser fiai törzséből való seregnek pedig feje vala Págiel, Okhránnak fia.
4 Móz. 10,27
És a Nafthali fiai törzséből való seregnek feje vala Akhira, az Enán fia.
4 Móz. 10,28
Ilyen vala Izráel fiainak menetele az ő seregeik szerint: ekképen mentek.
4 Móz. 10,29
Monda pedig Mózes Hóbábnak, a ki fia vala [2 Móz. 2,15. 18. 18,1. 2.] a Midiánból való Reuélnek, a Mózes ipának: Arra a helyre indulunk mi, a mely felől azt mondta vala az Úr: néktek adom. Jer el velünk, és jól teszünk veled, mert az Úr jót igért Izráelnek.
4 Móz. 10,30
Az pedig felele néki: Nem megyek, hanem az én földemre és az én rokonaim közé [Bir. 1,16.] megyek.
4 Móz. 10,31
És monda Mózes: Kérlek, ne hagyj el minket: mert te tudod, hol kell megszállanunk e pusztában, és légy nékünk szemünk gyanánt.
4 Móz. 10,32
És ha eljösz velünk, a mi jót cselekszik velünk az Úr, közöljük azt veled.
4 Móz. 10,33
Elmenének azért az [2 Móz. 3,1.] Úr hegyétől háromnapi járásnyira, és az Úr szövetségének ládája megyen vala ő előttök háromnapi járásnyira, hogy kiszemelje nékik: hol kelljen megszállaniok.
4 Móz. 10,34
És az Úr felhője [2 Móz. 13,21. 22.] vala ő rajtok nappal, mikor elindulának a táborból.
4 Móz. 10,35
Mikor pedig el akarták indítani a ládát, [2 Móz. 25,10-22.] ezt mondja vala Mózes: Kelj fel Uram, [Zsolt. 68,2. 132,8.] és széledjenek el a te ellenségeid, és fussanak el előled a te gyűlölőid.
4 Móz. 10,36
Mikor pedig megáll vala, ezt mondja vala: Fordulj vissza Uram Izráelnek tízezerszer való ezereihez.
