Dávidnak Hirámmal való barátsága; fiai; győzedelmei a Filiszteusokon.
Külde pedig Hírám, [2 Sám. 5,11.] Tírus királya Dávidhoz követeket: czédrusfákat, kőmíveseket és ácsmestereket, hogy néki házat csináljanak.
És megismeré Dávid, hogy az Úr őt megerősítette [2 Sám. 5,12.] a királyságban Izráel felett, mivelhogy igen felmagasztaltatott vala az ő országa az ő népéért, az Izráelért.
Vőn pedig Dávid még több [2 Sám. 5,13.] feleséget Jeruzsálemben, és nemze Dávid még több fiakat és leányokat.
És ezek neveik azoknak, a kik születtek néki [rész 3,4-9.] Jeruzsálemben: Sammua, Sobáb, [Luk. 3,31.] Nátán és Salamon,
Ibhár, Elisua és Elpélet,
Elisáma, Beheljada és Elifélet.
Megértvén pedig a Filiszteusok, hogy Dávid [2 Sám. 5,17.] királylyá kenetett fel az egész Izráel felett, feljövének mind a Filiszteusok, hogy megkeressék Dávidot. Mely dolgot mikor Dávid meghallott, azonnal ellenök ment.
A Filiszteusok pedig eljövén, elszéledének a Réfaim völgyében.
Akkor Dávid megkérdé az Istent, mondván: Felmenjek-é a Filiszteusok ellen, és kezembe adod-é őket? És monda néki az Úr: Menj fel, és kezedbe adom őket.
Felmenének azért Baál-perásimba, és [Ésa. 28,21.] ott Dávid őket megveré, és monda Dávid: Az Isten eloszlatá az én ellenségeimet az én kezem által, mint a vizeknek oszlását; azért nevezék azt a helyet Baál-perásimnak.
És ott hagyák az ő bálvány isteneiket, és Dávid megparancsolá, hogy megégessék [5 Móz. 7,25.] azokat.
Ismét feltámadának a Filiszteusok és a völgyben szétterjeszkedtek.
Azért Dávid ismét megkérdé az Istent, és monda az Isten néki: Ne menj fel utánok, hanem fordulj el tőlök, és menj reájok a szederfák irányában;
És mikor hallándod a járás dobogását [2 Sám. 5,24.] a szederfák tetején, akkor menj ki a viadalra; mert az Isten te előtted megyen, hogy megverje a Filiszteusok táborát.
Dávid azért úgy cselekedék, a mint néki Isten meghagyta volt, és vágák a Filiszteusok táborát Gibeontól fogva szinte Gézerig.
És elterjede Dávid híre az országokban, és az Úr adá a tőle való félelmet minden pogányokra.