1 Krón. 13.
1 Krón. 13.
Dávid elhozza a ládát Kirjáth-Jeárimból.
1 Krón. 13,1
Tanácsot tarta pedig Dávid az ezredeknek és századoknak fejeivel és minden előljárókkal.
1 Krón. 13,2
És monda [2 Sám. 6,1. 2.] Dávid Izráel egész gyülekezetének: Ha néktek tetszik, és ha az Úrtól, a mi Istenünktől van: küldjünk el mindenfelé a mi atyánkfiaihoz, a kik otthon maradtak Izráel minden tartományaiban, s velök együtt a papokhoz és Lévitákhoz, az ő városaik és vidékeik szerint, hogy ők is gyűljenek hozzánk.
1 Krón. 13,3
Hogy hozzuk ide a mi Istenünknek ládáját mi hozzánk, mert a Saul idejében nem törődtünk vele.
1 Krón. 13,4
És monda az egész gyülekezet, hogy úgy kell cselekedni; mert igaznak láttaték e dolog az egész nép előtt.
1 Krón. 13,5
Összegyűjté azért Dávid mind az Izráel [2 Sám. 6,1.] népét Égyiptomnak Nilus folyóvizétől fogva egészen Hámátig, hogy az Istennek ládáját elhozzák Kirjáth-Jeárimból.
1 Krón. 13,6
Felméne azért Dávid és vele az egész Izráel Baalába [2 Sám. 6,2.] vagy Kirjáth-Jeárimba, a mely Júdában van, hogy onnan elhozzák az Úr Istennek ládáját, mely az ő nevéről neveztetik, a ki a [2 Móz. 25,18-22.] Khérubok közt ül.
1 Krón. 13,7
És helyhezteték az Isten ládáját az Abinádáb házából egy új [vers 10.] szekérre; Uzza és Ahió vezetik vala a szekeret.
1 Krón. 13,8
Dávid pedig és az egész Izráel tánczolnak vala az Isten előtt teljes erővel, énekekkel, [2 Sám. 6,5. 14. 15.] cziterákkal, hegedűkkel, dobokkal, czimbalmokkal és kürtökkel.
1 Krón. 13,9
Mikor pedig jutottak a Kidon szérűjéhez, [2 Sám. 6,6.] Uzza reá tevé kezét a ládára, hogy megtartsa, mert az ökrök félre tértek vala.
1 Krón. 13,10
És az Úrnak haragja felgerjede Uzza [vers 7.] ellen, és őt megveré, hogy reá tevé kezét a ládára, s meghala ugyanott az Isten előtt.
1 Krón. 13,11
Akkor Dávid igen megdöbbene, hogy az Úr ily csapással sujtá Uzzát. Azért azt a helyet mind e mai napig Péres-Uzzának nevezik.
1 Krón. 13,12
És félni kezde Dávid azon a napon Istentől, mondván: Miképen merjem magamhoz bevinni az Isten ládáját?!
1 Krón. 13,13
És nem vivé be Dávid magához a ládát a Dávid városába, hanem elhelyezé azt a Gitteus [2 Sám. 6,10.] Obed-Edom házában.
1 Krón. 13,14
És az Isten ládája Obed-Edom házában volt három hónapig; és megáldá az Úr Obed-Edom házát és mindenét, valamije volt.
