Panasz a Júda és Jeruzsálem bűneiről s ítélet.
Ésaiásnak, Ámós fiának látása, melyet látott Júda és Jeruzsálem felől, Uzziásnak, [2 Kir. 14,16. 18. 2 Krón. 26,29. Hós. 1,1. Mik. 1,1.] Jóthámnak, Akháznak és Ezékiásnak, a Júda királyainak napjaiban.
Halljátok egek, [5 Móz. 32,1. 9-18.] és vedd füleidbe föld! mert az Úr szól: Fiakat neveltem, s [Mik. 1,2. Jer. 2,12.] méltóságra emeltem, és ők elpártolának tőlem.
Az ökör ismeri gazdáját, és a [Jer. 8,7. Zsolt. 32,9. Péld. 6,6-8.] szamár az ő urának jászlát; Izráel nem ismeri, az én népem nem figyel reá!
Oh gonosz nemzetség, hamissággal megterheltetett nép, gonosz [Ésa. 30,9.] mag, nemtelen fiak! elhagyták [Máté 3,7.] az Urat, megútálták az Izráel Szentjét, és elfordultak tőle.
Miért ostorozzalak tovább, [Jer. 8,18.] holott a bűnt növelitek? Minden fej beteg, és minden szív erőtelen.
Tetőtől talpig nincs e testben [Jer. 30,12. 13.] épség, csupa seb és dagadás és kelevény, a melyeket ki sem nyomtak, be sem kötöztek, olajjal sem lágyítottak.
Országtok pusztaság, [5 Móz. 28,51. 52.] városaitokat tűz perzselé föl, földeteket szemetek láttára idegenek emésztik, és pusztaság az, mint a hol idegenek dúltak;
És úgy maradt a Sion [Ésa. 17,9.] leánya, mint kunyhó a szőlőben, mint kaliba az ugorkaföldön, mint megostromlott város.
Ha a seregeknek Ura valami keveset meg nem [1 Móz. 19,24. 25.] hagyott volna bennünk, úgy jártunk volna mint Sodoma, és Gomorához [Siral. 3,22. Róm. 9,29.] volnánk hasonlók.
Halljátok az Úrnak beszédét, Sodoma fejedelmei, [Ésa. 3,10. Jer. 23,14. Máté 11,23. Luk. 10,12.] és vedd füleidbe Istenünk tanítását, Gomora népe!
Mire való nékem véres áldozataitoknak [Ámós 5,21-24. Mik. 6,6-8. Jer. 6,20. 7,21. Hós. 6,6. Zsolt. 50,8-12. 51,18. 19. 1 Sám. 15,22.] sokasága? ezt mondja az Úr; megelégeltem a kosok egészen égőáldozatait és a hízlalt barmok kövérét; s a tulkok, bárányok és bakok vérében nem gyönyörködöm;
Ha eljöttök, hogy színem előtt megjelenjetek, ki kivánja azt tőletek, hogy pitvarimat tapossátok?
Ne hozzatok többé hazug ételáldozatot, [Ésa. 66,3. 4.] a jó illattétel útálat előttem; újhold, szombat s ünnepre-felhívás: bűnt és ünneplést el nem szenvedhetek.
Újholdaitokat és ünnepeiteket gyűlöli lelkem; terhemre vannak, elfáradtam viselni.
És ha kiterjesztitek [Ésa. 59,1-3. Péld. 1,24-28.] kezeiteket, elrejtem szemeimet előletek; sőt ha megsokasítjátok is az imádságot, én meg nem hallgatom: vérrel [3 Móz. 20,4.] rakvák kezeitek.
Mosódjatok, [Jer. 4,14. 2 Kor. 7,1.] tisztuljatok meg, távoztassátok el szemeim elől cselekedeteitek gonoszságát, szünjetek meg gonoszt [Jak. 4,8.] cselekedni;
Tanuljatok jót tenni; törekedjetek igazságra, [Jer. 22,3.] vezessétek jóra az erőszakoskodót, pártoljátok az árvák és özvegyek ügyét.
No jertek, törvénykezzünk, [Mik. 6,2.] azt mondja az Úr! ha bűneitek skárlátpirosak, hófehérek lesznek, és ha vérszínűek, mint a karmazsin, olyanok lesznek, mint a gyapjú.
Ha engedelemmel hallgatándotok, e föld [3 Móz. 26,3-12.] javaival éltek;
És ha vonakodtok, sőt pártot üttök, fegyver emészt meg; [3 Móz. 26,14-33.] mert az Úr szája szólt!
Mint lett [Ésa. 5,4. Jer. 2,21.] paráznává a hív város! teljes vala jogossággal, igazság lakozott benne, és most gyilkosok!
Ezüstöd salakká lett, [Ezék. 22,18-22. Hós. 4,18.] tiszta borod vízzel elegyítve:
Fejedelmid megátalkodottak és lopóknak társai; [Jer. 5,27-29. Zak. 7,10.] mind szereti az ajándékot és vesztegetést hajhász, árvát nem pártolnak, és az özvegy ügye nem kerül eléjök.
Ezért azt mondja az Úr, a seregeknek Ura, Izráel erős Istene: Jaj! mert vígasztalást [5 Móz. 23,63. 32,40-42.] veszek háborgatóimon, és bosszút állok ellenségimen!
És kezemet ellened fordítom, és kiolvasztom [Ésa. 4,3. Ezék. 22,18-22.] mintegy lúggal salakodat, és eltávolítom minden ólmodat;
És adok néked oly birákat, mint régen, és oly tanácsosokat, mint kezdetben, s ekkor azt mondják te néked: ez igaz [Ésa 4,2. Zak. 8,3.] város, ez hív város.
Sion jogosság által [Ezék. 16,38. 42. Ésa. 9,7.] váltatik meg, és megtérői igazság által;
De elvesznek [Jób 31,3. Zsolt. 1,6. 73,27.] a bűnösök és gonoszok egyetemben, s megemésztetnek, a kik az Urat elhagyták.
Mert szégyen éri őket a cserfákért, a melyekben [Ezék. 20,28.] gyönyörködétek, és pirulni fogtok a kertek miatt, a melyeket kedveltek;
És hasonlatosok lesztek az elhullott levelű terpentinfához, és a víz nélkül való kerthez:
És csepüvé lesz az erős, és munkája szikrává: mindketten égni fognak, és oltójok nem lészen.