Ámós. 7.
Ámós. 7.
Csapásokat jelentő három látomás. Amáziás eltiltja Ámóst a prófétálástól.
Ámós. 7,1
Ily dolgot láttatott velem az Úr Isten; Ímé, teremte sáskát a sarjúfakadás kezdetén, és ímé sarjú vala a királyi kaszálás [Jóel 1,4. 2,4.] után!
Ámós. 7,2
És lőn, hogy a mint felemésztette a földnek füvét, azt mondám: Uram, Isten! légy kegyelmes, kérlek! Hogyan állhasson meg Jákób, hiszen [vers 5. Ésa 1,8. 9.] kicsiny?!
Ámós. 7,3
Megengesztelődék az Úr e dologban: Nem lesz meg! mondá az Úr.
Ámós. 7,4
Ily dolgot láttatott velem az Úr Isten: Ímé, tüzet híva elő ítéletre az Úr Isten, és megemészté az a nagy mélységet, és megemészté az országot.
Ámós. 7,5
De mondám: Uram, Isten! hagyd abba, kérlek! Hogyan állhatna meg Jákób; [vers 2.] hiszen kicsiny?!
Ámós. 7,6
Megengesztelődék az Úr [vers 3.] e dologban: Ez sem lészen meg, mondá az Úr Isten!
Ámós. 7,7
Ily dolgot láttatott velem: Ímé, ott állott az Úr egy függőleges kőfalon, és a kezében mérő-zsinór [Ezék. 40,3.] vala.
Ámós. 7,8
És monda az Úr nékem: Mit látsz Ámós? Én pedig mondám: Mérőzsinórt. És mondá az Úr: Ímé, mérőzsinórral mérek [rész 8,28. Jer. 1,11.] népemnek, az Izráelnek közepette, és nem bocsátok meg néki többé.
Ámós. 7,9
Bizony elpusztulnak Izsáknak magaslatai, és romba dőlnek Izráel szent helyei; és fegyverrel támadok a Jeroboám [2 Kir. 15,8. 10.] háza ellen.
Ámós. 7,10
És elkülde Amáziás, Béth-El papja Jeroboámhoz, Izráel királyához, ezt üzenvén: Pártot ütött ellened Ámós az Izráel házában; nem tűrheti az ország az ő mindenféle beszédét.
Ámós. 7,11
Mert így beszél Ámós: Fegyver által hal meg Jeroboám, az Izráel pedig fogságba vitetik az ő földéről!
Ámós. 7,12
Ámósnak pedig így szólt Amáziás: Menj el, próféta! Fuss el a Júda földére; ott egyed kenyered és ottan prófétálj!
Ámós. 7,13
Béth-Elben pedig ne prófétálj többé; mert a király [1 Kir. 12,28. 29.] szenthelye és az ország székháza ez!
Ámós. 7,14
És felele Ámós, és mondá Amáziásnak: Nem vagyok próféta, sem prófétának fia; barom-pásztor vagyok és vad fügét szedek;
Ámós. 7,15
De elhívott engem az Úr a nyáj mellől, és mondá nékem az Úr: Menj el és prófétálj az én népemnek, az Izráelnek!
Ámós. 7,16
Most azért halld meg az Úrnak beszédét! Te azt mondod: Ne [vers 13.] prófétálj az Izráel ellen, és ne szólj az Izsák háza ellen!
Ámós. 7,17
Azért így szól az Úr: Feleséged paráznává lesz a városban; fiaid és leányaid fegyver által hullnak el; földedet felosztják kötéllel, és te magad tisztátalan [Hós. 9,3. 2 Kir. 17,6. 24.] földön halsz meg; az Izráel pedig fogságba vitetik az ő földéről.
