Ámós. 5.
Ámós. 5.
Izráel elvettetése; int a megtérésre; feddőzik a nép bűnei miatt; csapásokkal fenyeget. Isten nem véres áldozatokat kíván.
Ámós. 5,1
Halljátok meg e beszédet, a melyet síródalként szólok ti rólatok, Izráelnek háza!
Ámós. 5,2
Elesett, nem kel fel többé Izráelnek szűze; végig terült az ő földén, és nincs, a ki felemelné.
Ámós. 5,3
Bizony így szól az Úr Isten: A mely város ezerrel indult ki, százzal marad csak meg; a mely pedig százzal indult ki, tízzel marad csak meg Izráel [5 Móz. 28,62.] házául.
Ámós. 5,4
Bizony így szól az Úr az Izráel házához: Engem keressetek, és éltek!
Ámós. 5,5
És ne keressétek [rész 4,4. 1 Kir. 12,28-30.] Béth-Elt; Gilgálba se menjetek; Beér-Sebába se menjetek át. Mert Gilgál fogságba megy. Béth-El [2 Kir. 23,15. 16.] pedig semmivé lesz.
Ámós. 5,6
Keressétek az Urat, és éltek, különben reátör, mint a tűz, a József házára és megemészti Béth-Elt, [vers 4. Ésa. 1,31. 55,6.] és nem lesz, a ki megoltsa.
Ámós. 5,7
A kik ürömmé változtatják az ítéletet [rész 6,12. Ésa. 5,7. Jer. 5,25-28.] és az igazságot földre tiporják.
Ámós. 5,8
A ki a fiastyúkot [rész 8,9. Jób 9,9. 38,31.] és a kaszáscsillagot teremtette; a ki reggellé változtatja a homályt és a nappalt éjszakává sötétíti; a ki hívja a tenger vizeit és kiönti azokat a földnek színére: az Úr annak a neve.
Ámós. 5,9
A ki pusztulással sujtja a hatalmasokat, és pusztulás száll az erősségekre.
Ámós. 5,10
Gyűlölik [Ésa. 29,21.] azt, a ki feddőzik a kapuban, és útálják azt, a ki feddhetetlenül beszél.
Ámós. 5,11
Annakokáért, mivelhogy tiportátok a szegényt és gabona-ajándékot vesztek tőle: bár faragott kőből építtetek [rész 3,15. Ésa. 9,10. Sof. 1,13.] házakat, de nem lakoztok azokban, bár gyönyörűséges szőlőket plántáltok, de nem isztok azoknak borából.
Ámós. 5,12
Mert tudom, hogy sok a ti bűnötök, és nagyok a ti vétkeitek! Igazak nyomorgatói, váltságdíj-szedők vagytok; és elnyomják a szegényeket a kapuban!
Ámós. 5,13
Azért hallgat az eszes [Mik. 2,3.] ebben az időben, mert gonosz idő ez.
Ámós. 5,14
Keressétek a jót és ne a gonoszt, hogy éljetek, és akkor veletek lesz az Úr, a Seregek Istene, a mint mondjátok.
Ámós. 5,15
Gyűlöljétek [Zsolt 97,10.] a gonoszt és szeressétek a jót; állítsátok vissza a kapuban az igazságot; talán megkegyelmez az Úr, a Seregek Istene a József maradékinak.
Ámós. 5,16
Azt mondja azért az Úr, a Seregek Istene, az én Uram: Minden térségen siralom lesz és minden utczán ezt mondják: jaj, jaj! s a szántóvetőt is gyászra hívják, s a sírni tudókat [Jóel 1,11. Jer. 9,17-20.] siralomra;
Ámós. 5,17
És minden szőlőben siralom lesz, mert átmegyek te közötted, ezt mondja az Úr.
Ámós. 5,18
Jaj azoknak, a kik kívánják [Ésa. 5,19.] az Úrnak napját! Mire való néktek az Úrnak napja? Sötétség az [Jóel 2,2. 11.] és nem világosság.
Ámós. 5,19
Mintha valaki oroszlán elől szaladna, és medve bukkanna rá; vagy pedig bemenne a házba és kezét a falhoz támasztaná, és kígyó marná meg.
Ámós. 5,20
Nem sötétség [vers 18. rész 8,8.] lesz-é az Úrnak napja és nem világosság?! Sötétség lesz az, s még hajnalfénye sem lesz.
Ámós. 5,21
Gyűlölöm, megvetem a ti ünnepeiteket, és nem gyönyörködöm [Ésa. 1,11-16. Jer. 6,20.] a ti összejöveteleitekben.
Ámós. 5,22
Még ha égőáldozatokkal áldoztok is nékem, sőt ételáldozataitokat sem kedvelem; kövér hálaáldozataitokra rá [Mik. 6,6. 7.] se tekintek.
Ámós. 5,23
Távoztasd el tőlem énekeid zaját, hárfáid pengését sem [rész 6,5.] hallgathatom.
Ámós. 5,24
Hanem folyjon az ítélet, mint a víz, és az igazság, [Ésa. 48,18.] mint a bővizű patak.
Ámós. 5,25
Járultatok-é hozzám véres áldozatokkal [Csel. 7,42. 43. 5 Móz. 32,17. 19.] s ételáldozatokkal a pusztában negyven éven át, oh Izráel háza?!
Ámós. 5,26
Majd viszitek hát Szikkútot, a ti királyotokat és Kijjunt, a ti képeiteket, a ti isteneitek csillagát, a melyet ti csináltatok [Sof. 1,5.] magatoknak.
Ámós. 5,27
És Damaskuson túlra [rész 6,7. 2 Kir. 15,29. 17,6.] száműzlek titeket, azt mondja az Úr, a kinek neve Seregeknek Istene.
