Luk. 15.
Luk. 15.
Az elveszett juhról, drakhmáról, és a tékozló fiúról vett példában tanítja Krisztus, hogy az Isten a megtérő bűnösöket magához fogadja.
Luk. 15,1
Közelgetnek vala pedig ő hozzá a vámszedők [Mát. 9,10. 11. Márk 2,15. 16.] és a bűnösök mind, hogy hallgassák őt.
Luk. 15,2
És zúgolódának a farizeusok és az írástudók, mondván: Ez [rész 7,39.] bűnösöket fogad magához, és velök együtt eszik.
Luk. 15,3
Ő pedig ezt a példázatot beszélé nékik, mondván:
Luk. 15,4
Melyik ember az közületek, a kinek ha száz juha van, és egyet azok közül [Mát. 18,12-14.] elveszt, nem hagyja ott a kilenczvenkilenczet a pusztában, és nem megy az elveszett után, mígnem megtalálja [Luk. 19,10.] azt?
Luk. 15,5
És ha megtalálta, felveti az ő vállára, örülvén.
Luk. 15,6
És haza menvén, egybehívja barátait és szomszédait, mondván nékik: Örvendezzetek én velem, mert megtaláltam az én juhomat, [1 Pét. 2,25.] a mely elveszett vala.
Luk. 15,7
Mondom néktek, hogy ily módon nagyobb öröm lesz a mennyben egy megtérő bűnösön, hogynem kilenczvenkilencz igaz emberen, a kinek nincs szüksége megtérésre.
Luk. 15,8
Avagy ha valamely asszonynak tíz drakhmája van, és egy drakhmát elveszt, nem gyújt-é gyertyát, és nem sepri-é ki a házat, és nem keresi-é gondosan, mígnem megtalálja?
Luk. 15,9
És ha megtalálta, egybehívja az ő asszonybarátait és szomszédait, mondván: Örüljetek én velem, mert megtaláltam a drakhmát, melyet elvesztettem vala!
Luk. 15,10
Ezenképen, mondom néktek, örvendezés van az Isten angyalainak színe előtt egy bűnös ember megtérésén.
Luk. 15,11
Monda pedig: Egy embernek vala két fia;
Luk. 15,12
És monda az ifjabbik az ő atyjának: Atyám, add ki a vagyonból rám eső részt! És az megosztá köztök a vagyont.
Luk. 15,13
Nem sok nap mulva aztán a kisebbik fiú összeszedvén mindenét, messze vidékre költözék; és ott eltékozlá vagyonát, mivelhogy dobzódva élt.
Luk. 15,14
Minekutána pedig mindent elköltött, támada nagy éhség azon a vidéken, és ő kezde szükséget látni.
Luk. 15,15
Akkor elmenvén, hozzá szegődék annak a vidéknek egyik polgárához; és az elküldé őt az ő mezeire disznókat legeltetni.
Luk. 15,16
És kívánja vala megtölteni az ő gyomrát azzal a moslékkal, a mit a disznók ettek; és senki sem ád vala néki.
Luk. 15,17
Mikor aztán magába szállt, monda: Az én atyámnak mily sok bérese bővölködik kenyérben, én pedig éhen halok meg!
Luk. 15,18
Fölkelvén elmegyek az én atyámhoz, és ezt mondom néki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened.
Luk. 15,19
És nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam; tégy engem olyanná, mint a te béreseid közül egy!
Luk. 15,20
És felkelvén, elméne az ő atyjához. Mikor pedig még távol volt, meglátá őt az ő atyja, és megesék rajta a szíve, és oda futván, a nyakába esék, és megcsókolgatá őt.
Luk. 15,21
És monda néki a fia: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened; és nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam!
Luk. 15,22
Az atyja pedig monda az ő szolgáinak: Hozzátok ki a legszebb ruhát, és adjátok fel rá; és húzzatok gyűrűt a kezére, és sarut a lábaira!
Luk. 15,23
És előhozván a hízott tulkot, vágjátok le, és együnk és vígadjunk.
Luk. 15,24
Mert ez az én fiam meghalt, és feltámadott; elveszett, és megtaláltatott. Kezdének azért vígadni.
Luk. 15,25
Az ő nagyobbik fia pedig a mezőn vala: és mikor hazajövén, közelgetett a házhoz, hallá a zenét és tánczot.
Luk. 15,26
És előszólítván egyet a szolgák közül, megtudakozá, mi dolog az?
Luk. 15,27
Az pedig monda néki: A te öcséd jött meg; és atyád levágatá a hízott tulkot, mivelhogy egészségben nyerte őt vissza.
Luk. 15,28
Erre ő megharaguvék, és nem akara bemenni. Az ő atyja annakokáért kimenvén, kérlelé őt.
Luk. 15,29
Ő pedig felelvén, monda atyjának: Ímé ennyi esztendőtől fogva szolgálok néked, és soha parancsolatodat át nem hágtam: és nékem soha nem adtál egy kecskefiat, hogy az én barátaimmal vígadjak.
Luk. 15,30
Mikor pedig ez a te fiad megjött, a ki paráznákkal emésztette föl a te vagyonodat, levágattad néki a hízott tulkot.
Luk. 15,31
Az pedig monda néki: Fiam, te mindenkor én velem vagy, és mindenem a tiéd!
Luk. 15,32
Vígadnod és örülnöd kellene hát, hogy ez a te testvéred meghalt, és feltámadott; és elveszett, és megtaláltatott.
