ZRÍNYI MIKLÓS (1620–1664) államférfi, költő
ZRÍNYI MIKLÓS (1620–1664) államférfi, költő
Jó szerencse, semmi más.
(Jelmondata) – Tóth Béla: Szájrul szájra. A magyarság szálló igéi. Athenaeum, Bp., 1907. 37.;
Fegyvert, s vitézt éneklek…
Szigeti veszedelem, I. é. 2. str.;
A magyarok penig leghenyélőbb népek,
Egyik az másikat gyülölik, mint ebek…
Egyik az másikat gyülölik, mint ebek…
I. m. 65. str.;
Fut, fárad az ember és kap az világon;
Véli, hogy állandó boldogságot adjon;
Nem hiszi, tövébül szerencse szakadjon
Markában, s kis édesért száz ürmet adjon.
Véli, hogy állandó boldogságot adjon;
Nem hiszi, tövébül szerencse szakadjon
Markában, s kis édesért száz ürmet adjon.
I. m. IV. é. 1. str.;
Ó, élet, mely hamar ez világbul kitünsz!
O, rövid élet, tülünk mely gyorsan röpülsz!
O, rövid élet, tülünk mely gyorsan röpülsz!
I. m. VII. é. 39. str.;
Viz, tüz, föld és nagy ég tartanak sokáig:
Ember, ezek ura, egy szempillantásig;
Kűfalok, nagy tornyok sok száz esztendeig:
Ember, ki csinálta ezeket, óráig.
Ember, ezek ura, egy szempillantásig;
Kűfalok, nagy tornyok sok száz esztendeig:
Ember, ki csinálta ezeket, óráig.
I. m. 45. str.;
Az idő szárnyon jár,
Soha semmit nem vár,
És foly, mint erős folyás…
Vissza soha sem tér,
Mindent a földre vér,
Mindeneken hatalmas…
Soha semmit nem vár,
És foly, mint erős folyás…
Vissza soha sem tér,
Mindent a földre vér,
Mindeneken hatalmas…
A tündöklő hirnév,
Mely dicsősségre rév,
Az mindenkor megmarad.
Mely dicsősségre rév,
Az mindenkor megmarad.
Nem irom pennával,
Fekete téntával,
De szablyám élivel,
Ellenség vérivel,
Az én örök hiremet.
Fekete téntával,
De szablyám élivel,
Ellenség vérivel,
Az én örök hiremet.
Assai ben balla… (Az idő és hírnév);
Mindent el kell szenvedni…
Elégia;
Látok egy rettenetes sárkánt, mely méreggel dühösséggel teli, kapóul és ölében viseli a magyar koronát; én csaknem mint egy néma, kinek semmi professiom a mesterséges szólásra nincsen, felkiáltok mindazonáltal, ha kiáltásommal elijeszthetném ezt a dühös sárkánt, kiáltván: Ne bántsd a magyart.
Nehéz ugyan ez a hivatal nékem, de ha az Isten az hazámhoz való szeretetet reám tette, ímé kiáltok, ímé üvöltök: hallj meg engem, élő magyar, ihon a veszedelem, ihon az emésztő tűz!
Nem kell minekünk oly nagy ellenség, mint az török; egy canicula melege, egy februariusnak szele, egy éjszakának virasztása, egy napnak koplalása megrontja a hadainkat és semmivé teszi.
Egy nemzet sem pattog úgy s nem kevélykedik nemesség titulusával mint a magyar, maga annak bizonyítására … semmit sem cselekszik…
…noha az mi magunk népét az mint mostan vagyon, jól leábrázoltam, ugyan mindazonáltal, ha kérded: kit kévánok s micsoda nemzetet akarok oltalmomra, azt mondom: a magyart kévánom.
…oly fizetése legyen penig a vitéznek, hogy azzal becsületesen hóról hóra beérje, magát ruházhassa, fegyverezhesse és eledelére elég legyen neki.
…a pórbul kell előállatnunk hadi népünket; ez jobb amaz eltunyult nemesnél, és jobb amaz udvarokban nyalakodó részegeskedő katonánál…
…nem szégyen attul tanulni a ki többet tud, szégyen megkötni a tudatlanságban magát s nem tanulni.
Úgy hallom Brazíliában elég puszta ország vagyon; kérjünk spanyol királytúl egy tartományt, csináljunk egy coloniát, legyünk polgárrá.
Az török áfium ellen való orvosság.
