RETZ, PAUL DE GONDI (1613–1679) francia bíboros, emlékiratíró
RETZ, PAUL DE GONDI (1613–1679) francia bíboros, emlékiratíró
A hiú dicsvágyat és a hiú szerénységet, e két sziklazátonyt az önéletírók nagy többsége nem tudta kikerülni.
Retz bíboros emlékiratai, I. r. – Gondolat, Bp., 1966. 7. Szoboszlai Margit;
…mi sem hajlamosabb az ábrándkergetésre, mint a jámborság. Mindennémű tévelygés védőfátyla alá bújik, és ott rejtőzik el, mindennémű képzelgést szentesít, és a legjobb szándékkal sem tudjuk a botlástól megoltalmazni.
Uo. 9.;
Ki tudja hát megírni az igazat, ha nem az, aki átélte?
…csakis azok a történetek igazak, melyeket olyan emberek írtak meg, akik elég őszinték voltak hozzá, hogy valóban önmagukról írjanak.
Uo. 29.;
…az embert sokkal gyakrabban téveszti meg a bizalmatlanság, mint a bizalom.
I. m. II. r. – Uo. 51.;
A szokás hatalma, mely némely országban hozzá tudta szoktatni az embereket a tűzhöz, bennünket olyan dolgokhoz edzett hozzá, amelyektől apáink jobban féltek, mint a tűztől. Mi már nem is érezzük a szolgaságot, amit ők gyűlöltek…
Uo. 53.;
A törvényt megvetik, ha nem támogatja fegyver; a fegyverek hamarosan anarchiába züllenek, ha nem fékezi őket a törvény.
Uo. 54.;
…egy miniszterhez még rosszabbul illik, ha ostobaságokat fecseg, mint ha elköveti…
Uo. 61.;
Mi sem veszedelmesebb, mint olyankor hízelegni valakinek, amikor éppen félős helyzetben van. Mert az illető annyira szeretne nem félni, hogy készpénznek vesz mindent, ami lehetetlenné teszi, hogy félelmét orvosolják.
Uo. 65.;
…a párizsi zavargásokban még a legtüzesebbek sem szeretnek, ahogyan ők mondják, kifutni a vacsoraidőből.
Uo. 71.;
…mekkorát tévednek, akik azt állítják, hogy ha nincs pártvezér, a párttól sem kell félni. Mert olykor egyetlen éjszaka elég hozzá, hogy megszülessék a vezér.
Uo. 82.;
A nagy jellemmel és merész kezdeményezésekkel semmire sem megy az ember; ha terveit nem tudja véghezvinni, nem sokba veszik; így válik aztán középszerűvé.
Uo. 90.;
…az ember sohasem ismeri annyira önmagát, hogy élethűen lefesthesse…
Uo. 96.;
…a múlt borzalmai összehasonlíthatatlanul jobban meghatják az embereket, mint a saját korukéi. Amit magunk is látunk, ahhoz könnyen hozzászokunk; és … nem tudom, valóban annyira elképedtünk volna-e rajta, mint gondoljuk, hogy Caligula a lovát tette meg konzulnak.
Uo. 99.;
…mi sem bizonyítja jobban egy ember biztos ítélőképességét, mint ha tud választani a nagy kellemetlenségek között.
Uo. 112.;
…sokszor tapasztaltam, hogy egy-egy testülettel úgy lehet a leginkább elfogadtatni valamilyen kényes ügyet, ha a fiatalokat feltüzeljük az idősebbek ellen.
Uo. 113. sz.;
…mi sem szül több bizalmatlanságot a friss kibékülésben, mint ha kinyilvánítjuk, hogy nem szeretnénk lekötelezni magunkat azoknak, akikkel kibékülünk.
Uo. 146.;
…a határozatlanok szemében minden átmeneti megoldás bölcsnek tűnik; mivel természetük szerint képtelenek dönteni, s így határozatlanságukat hízelgő ürüggyel leplezhetik.
Uo. 156.;
…ha az ember nagyon sokáig halogat valamit attól való félelmében, hogy ez nem fog sikerülni, e félelem emlékének hatására végül is többnyire sebbel-lobbal viszi végbe a dolgot.
Uo. 164.;
…a közéletben alapvető szabály: amennyire csak lehet, titokban kell tartani a visszautasításokat, amelyeket olykor olyan személyeknek kell tenni, akiktől félhetünk vagy remélhetünk valamit.
Uo. 165.;
Aki lejjebb áll a rangsorban, sose beszéljen úgy, mint az, akinek tisztelettel tartozik, még akkor sem, ha az események egyenrangúvá avatják őket…
Uo. 179.;
…ha az ember mindenkit ki akar elégíteni, soha senkit sem elégít ki.
…akit egyedül a szerencse vitt bele a közügyekbe, egy idő múltán
többnyire nevetséges magánemberré válik.
többnyire nevetséges magánemberré válik.
Uo. 183.;
…egy férfi egyetlen szépsége a foga, mert egyedül ez az, ami igazán hasznos.
Uo. 188.;
…ha valakit rágalmaznak, minden, ami nem árt, használ a megtámadott félnek…
Uo. 198.;
A méltóságunkkal való visszaélés egyik forrása többnyire az, hogy a méltóság eleinte elkápráztat, s ebben a káprázatban követjük el az első és számtalan szempontból a legsúlyosabb hibákat.
Uo. 200.;
A világ legtöbb dolgában csak a modor számít.
Állítom, hogy leginkább annyira politikus, mint becsületes dolog, ha az, aki hatalmasabb, megkíméli a szégyentől a kevésbé hatalmasokat, és kezet fog velük, amikor ők maguk nem mernek kezet nyújtani.
Uo. 202.;
…vannak helyzetek, amelyekben bármit tesz az ember, mindent rosszul tesz…
Uo. 204.;
…egyszerűen csak szép volt, azt pedig megunja az ember, ha nincs hozzá körítés.
Uo. 206.;
…sosem lehetünk elég tájékozottak a jótettekről, kivált, ha hálával tartozunk értük.
Uo. 207.;
Az udvaroncokat mindig megörvendezteti a nép örömujjongása; eszükbe sem jut, hogy csaknem egyformán szól mindenkinek.
Uo. 211.;
…minden nagy dolog, amit nem hajtanak végre, kivihetetlennek látszik azok előtt, akik képtelenek a nagy dolgokra…
…a legjobban az különbözteti meg az embereket, hogy akik nagy tetteket vittek véghez, előbb látták meg a lehetőségét, mint mások.
Uo. 218.;
…hússzor is elismételtem magamban, hogy minden bajnál keservesebb baj a börtön. Akkor még nem ismertem az adósságok keservét.
…milyen öröm, ha az ember a rászakadt bajban megtalálja azokat a vigasztalásokat – bármilyen kicsinyek is -, amelyeket egykor előre eltervezett!
Uo. 232.;
A keresztényi alázat nem arra való, hogy leromboljuk vele a tekintélyünket…
I. m. III. r. – Uo. 259.;
…a szó sokszor súlyosabban esik latba, mint a tett … nagy dolgokban a legkisebb szavakat sem lehet eléggé mérlegelni.
…ami hihetetlen, azért gyakran igaz…
Uo. 268.
