MOLIÉRE (tk. Jean Baptiste Poquelin; 1622–1695) francia vígjátékíró | Kristó Nagy István: Gondolattár

Teljes szövegű keresés

MOLIÉRE (tk. Jean Baptiste Poquelin; 1622–1695) francia vígjátékíró

A rögtönzés a szellemi képesség próbaköve.

Kényeskedők. 9. j. – Válogatott vígjátékai. Szépirodalmi, Bp., 1954. I. köt. 19. Illyés Gyula;

Minden dolog annyit ér, ahogy érvényesítik.

Uo. 22.;

…szeressék a szép szemükért őket, a mindenségit.

I. m. 15. j. – Uo. 30.;

Be furcsa látni, hogy emberfia, ahány,
Mind mily vakon rohan a hóbortja után!

Nők iskolája, I. felv. I. j. – Uo. 159. Szabó Lőrinc;

Kérdem: érhet bárkit gyalázat vagy dicséret
Aszerint, hogy hogyan választott feleséget?

És a baj lényege, gúnyol bár sok gonosz fej,
Attól függ, abban áll, hogy te minek fogod fel.
Helyes magatartás itt is csak egy lehet:
Mint mindenben, kerűld a szélsőségeket.

I. m. IV. felv. 8. j. – Uo. 203.;

Túl őszinte vagyok? Ez a természetem:
Az van a nyelvemen, ami a szívemen.

Tartuffe, I. felv. 1.j. – Uo. 256. Vas István;

A rágalomra nincs semmilyen gyógyszer itt:
Hát bolond, aki a pletykára hederít.
Igyekezzünk tehát okosan élni s tisztán,
S ne törődjünk vele, hogy mit fecseg a hitvány.

Uo. 258.;

Akiken a világ legtöbb okkal nevethet,
Megrágalmazni mást éppen azok sietnek.

Uo. 259.;

Sajnos, legtöbbnyire furcsák az emberek,
Sosem követik a helyes természetet.

I. m. 5. j. – Uo. 266.;

A józan észt, bizony, ők túl szűknek találják
És jellemük szerint lépik át a határát.
Azt rontják el, ami igazán nemes itt,
Azzal, hogy sürgetik és túlzásba viszik.

Uo. 267.;

Az ember csak beszél, de nem mindig cselekszik,
Gyakran hosszú az út a szándéktól a tettig.

I. m. III. felv. I. j. – Uo. 289.;

Igaz, hogy tiltva van egynémely élvezet,
De alkudozni az Istennel is lehet,
Mert fontos tudomány s a szükséglet hatása
A lelkiismeret kellő kitágitása.

…bűn csak az, aminek híre kel.
A botrány, asszonyom, csak az kiált az égre.
S ki titokban vétkezik, annak már nincs is vétke.

I. m. IV. felv. 5. j. – Uo. 313.;

Korunk a rend kora, és nem jár jól, aki
Erőszakoskodik és megsérti a törvényt.

I. m. V. felv. 2. j. – Uo. 319.;

Vesznek az irigyek, nem vész el az irigység.

I. m. 3. j. – Uo. 320.;

…az állhatatosságot a fajankóknak találták ki: minden szép nőnek joga van, hogy igézetbe ejtsen bennünket, és ha valakivel előbb akadunk össze, az még nem ok, és nem előjog arra, hogy a többit megfossza a szívünkre való éppoly jogos igénytől.

Az ébredő vonzalom, bizony mindig elmondhatatlan gyönyörűséggel van tele és a szerelem minden boldogsága a változásban van.

Don Juan. I. felv. 2. j. – Uo. 339. Illyés Gyula;

…a származás semmit sem ér erény nélkül! Csak annyi részünk lehet őseink dicsőségében, amennyire rajta vagyunk, hogy hasonlítsunk hozzájuk…

I. m. IV. felv. 4. j. – Uo. 379.;

…az erény az első jogcím a nemességre…

…nem azt nézem, milyen nevet írnak alá az emberek, hanem százszor inkább azt, milyen cselekedetet visznek véghez…

Uo. 380.;

Minden más bűnt mindenki szabadon bírálhat és kedvére ostorozhat; de a képmutatásnak kiváltsága van, a képmutatás bűnét mindenki némán tűri, a képmutatók fejedelmi büntetlenségben, nyugodtan élhetik világukat.

I. m. V. felv. 2. j. – Uo. 388.;

…erősödik mások gyengéjétől az ember, akinek van esze, az alkalmazkodik korának bűneihez.

Uo. 389.;

Légy őszinte és csak a becsületre adj,
Ne mondj ki szót, mely nem a szívedből fakad.

Embergyűlölő, I. felv. 1. j. – Uo. 398. Illyés Gyula;

Értékelés mindig érdemeken alapszik
S ki mindenkit becsül, nem tud becsülni senkit.

Mindenki barátja nem barátom nekem.

Teljesen őszintén beszélni sok esetben
Nevetséges volna, s tán megengedhetetlen…

Uo. 399.;

…agyamat néha vad riadó veri föl;
Sivatagba futni az emberek elől!

Ne izgassanak úgy erkölcsök és szokások
S értsük meg egy kicsit az emberi világot:
Ne sujtsa folyton íly emelkedett szigor…

Használható erény kell a társadalomnak:
Az elvont értelem nagy vakságba sodorhat…

Elmult idők túlzord erénye iszonyúan
Ütközik a szokott erkölccsel századunkban.

Páratlan őrület, mikor, erényt szavalva,
Világmegváltóként kontárkodik a balga.

…az, hogy egy ember gonosz, ravasz
S önző, csak annyira sért, mint például az, 296
Hogy a keselyü húst kíván, vagy hogy a majmok
Alattomosak, és a farkas foga csattog.

Uo. 402.;

…az ész szavára fütyűl a szerelem.

Uo. 405.;

Hízelgésünk úgy forog, ahogy mélyűl a vágyunk:
Igaz szerelemben semmit meg nem bocsátunk.

I. m. II. felv. 4. j. – Uo. 424.;

…a nagy, szívbeli
Szerelmet nem lélekrokonság termeli…

A szív tán maga se lát át a szenvedélyén:
Mit sem sejt néha, bár rég más szív rabja lett,
Máskor meg semmi sincs, s azt hiszi, hogy szeret.

I. m. IV. felv. 1. j. – Uo. 441.;

Kedvesünk vétkeit csakhamar megbocsátjuk…

I. m. 2. j. – Uo. 444.;

Tudom, vágyainak nem lehet ura senki,
S a szerelem önként kíván csak megszületni…

I. m. 3. j. – Uo. 445.;

…keresek a földön valami zug helyet,
Ahol még szabadon élhet a becsület.

I. m. V. felv. Utolsó j. – Uo. 465.;

Ki az a fajankó, aki bánja, ha a felesége néma?

Botcsinálta doktor, II. felv. 4. j. – Uo. II. köt. 30. Kazinczy Ferenc–Illyés Gyula;

…vedd eszedbe, hogy a föld legveszedelmesebb jószága a mérges doktor.

I. m. III. felv. 11. j. – Uo. 48.;

A tapasztalat vezet rá, hogy az emberek megnyerésére a legjobb út az, ha pontosan olyannak mutatkozunk előttük, amilyenek ők; ha szó szerint az ő elveiket visszhangozzuk; ha tömjénezzük a hibáikat, és csináljanak bármit – tapsolunk hozzá.

Fösvény, I. felv. 1. j. – Uo. 171. Illyés Gyula;

Nem köthetjük le magunkat egy életre azok beleegyezése nélkül, akiknek létünket köszönhetjük.

I. m. 2. j. – Uo. 172.;

Nincs teremtett lélek, akit életében legalább egyszer cserben ne hagyna az a híres okosság.

Uo. 173.;

Az ifjúság múltával mit ér majd a vagyon, ha már semmi jóra, semmi szépre nem használhatjuk?

Uo. 174.;

…a házasságkötés mégis nagyobb dolog, mint gondolnánk; azon fordul meg, hogy egy életen át boldogok leszünk-e, vagy boldogtalanok, s hogy ezért egy ilyen holtig tartó elkötelezettségre csak a legnagyobb óvatossággal szabad vállalkozni.

I. m. 5. j. – Uo. 184.;

Vannak, akiket csak oldalvást lehet megközelíteni, akiknek a természete nem bírja az ellentmondást, akik olyan makrancosak, hogy az igazságtól csak jobban megbokrosodnak, akik a józan ész egyenes útja előtt valóságos csökönyösségbe esnek, s akiket így csak kerülő úton lehet a cél felé vezetni.

Uo. 185.;

Mondják, hogy a szerelmet gyakran a házasság termi.

I. m. IV. felv. 3. j. – Uo. 223.;

A szerelem előtt semmi sem szent.

Uo. 224.;

Nem nehéz elfeledni a gyermekek rakoncátlanságát, mihelyt látjuk, hogy jó útra térnek.

I. m. 5. j. – Uo. 227.;

…megdöglök, ha nem röhöghetek…

Úrhatnám polgár, III. felv. 2. j. – Uo. 271. Mészöly Dezső;

Hasonlítani ha vágyunk valakihez,
Csak szebbik oldala csábítson, a nemes.
Az még nem példakép, ha valakit a többi
Mondjuk az orrfuvás terén akar követni.

Tudós nők, I. felv. I. j. – Uo. 383. Illyés Gyula;

Akit megértenek, ammár szépen beszél.
Az a sok csűrt-csavart szólás semmit sem ér.

I. m. II. felv. 6. j. – Uo. 401.;

Ah, nincsenek többé gyermekek!

Képzelt beteg, II. felv. 8. j. – Uo. 510. Illyés Gyula.

Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem