HELVETIUS, CLAUDE-ADRIEN (1715–1771) francia filozófus
HELVETIUS, CLAUDE-ADRIEN (1715–1771) francia filozófus
…a hasznosság minden emberi erény elve, és minden törvényhozás alapja.
Az emberről – Filozófiatörténeti szöveggyűjtemény. I–II. (Szerk.: Simon Endre.) Tankönyvkiadó, Bp., 1958. és 1960., II. köt. 169. Győry János;
A közérdeket szem előtt tartó emberiesség néha könyörtelen az egyes személyekkel szemben.
…minden törvényessé, sőt erényessé válik a közjó érdekében.
Uo.;
…a morál csak léha tudomány, ha nem egyesítik a politikával és a törvényhozással.
Egy nép egyazon név alatt számtalan különböző népből áll, és ezek érdekei többé-kevésbé ellentmondóak…
Uo. 170.;
Minden népnél kölcsönösen függ egymástól a törvényhozás tökéletesedése és az emberi szellem haladása. Mennél felvilágosultabbak lesznek a polgárok, annál tökéletesebbek lesznek törvényeik.
Uo. 171.;
A szellem minden téren a megfigyelés terméke.
Uo. 172.;
A szellem és a tehetség az emberben mindig vágyainak és sajátos társadalmi helyzetének terméke. Lehetséges, hogy a neveléstudomány feladata mindössze annyi, hogy az embereket olyan helyzetbe jutassa, amely a tőlük megkívánt képességek és erények megszerzésére kényszeríti.
Uo. 173.;
A gyermek nem tűri hosszú időn át pajtásai megvetését, sértéseit, gúnyolódását. Nincs oly szociális fogyatékosság, amelyet az ilyen bánásmód meg ne javítana.
A nyilvános nevelés mindig értékesebb az otthoni nevelésnél.
Uo. 175.;
…az ember tartozik az igazsággal embertársainak. Az igazság ismerete mindig hasznos, minden érdekelt félnek jogában áll javasolni azt, amit előnyösnek tart társai számára, azaz ugyanezen oknál fogva minden polgárnak jogában áll, hogy azt javasolja nemzetének, ami hite szerint hozzájárul az általános boldogsághoz.
Uo. 178.;
Hasznos tanulságot csak az ember, a nemzetek és a törvények történetéből meríthetünk, valamint azokból az indítóokokból, amelyek e törvények létrejöttéhez hozzájárultak.
Minden nép azzá válik, amivé bölcs törvényei teszik.
…az egyes emberek fogyatékosságát mindig a fogyatékos közigazgatásra kell visszavezetni.
Rossz kormányzati formának olyan kormányzatot nevezünk, amelynek keretei közt a polgárok érdekei megoszlanak és ellentétesek. A törvény ilyenkor nem egyenlő mértékben kényszeríti őket arra, hogy a közjóra törekedjenek.
Uo. 181.;
…az ember két nevelést kap. Először a gyermekkori nevelést, amelyet tanítóitól kap, azután az ifjúkori nevelést, attól a kormányzati formától, amelynek keretei közt él, valamint nemzete erkölcseitől. Ha a nevelés e kettős szakaszának előírásai ellentmondóak, akkor az első fajta nevelés előírásai semmit sem érnek.
Uo. 182.;
Az erkölcsi épületnek a filozófus az építésze.
Uo. 184.;
Minden bölcs alkotmány célja, hogy ne csak erényes polgárokat formáljon, hanem egyben erős és tagbaszakadt polgárokat. Az ilyen emberek boldogabbak, és alkalmasabbak mindazon állások betöltésére, amelyekre a köztársaság érdeke szólítja őket.
Fel kell szabadítani a tanítókat a babonás tisztelet alól, amelyet a régi szokások iránt éreznek. Szabad kibontakozást kell engedni tehetségüknek. Kilátásba helyezett jutalmakkal kell arra kényszeríteni őket, hogy tökéletesítsék az oktatás módszereit, valamint a versengés szellemét.
Uo. 185.;
Az emberi elme nem egyéb, mint eszméink szövedéke … az elme csupán szerzett birtokunk.
Uo. 186.;
A nevelés tesz bennünket azzá, amik vagyunk, s … az emberek annál inkább hasonlítanak egymáshoz, minél hasonlatosabbak nevelési módszereik.
Uo. 187.;
Ha jók a törvények, akkor az egyéni érdek sohase teszi tönkre a közösség érdekeit, mert mindenki a maga boldogságán munkálkodik. Boldog és igazságos lesz mindenki, mert érezni fogja, hogy jóléte embertársa jólététől függ.
…az ember ismeretei sohasem terjednek túl érzékein. Mindaz, ami nem alárendeltje érzékeinek, elméje számára is elérhetetlen.
Uo. 188.
