Germánok.
Germánok.
Kr. előtt 175-től kezdve, mikor a germán bastarnák települnek le az éjszakkeleti Kárpátok vidékére, egész 870-ig Kr. u., mikor a gepidákról utoljára történik említés, egy sereg germán népfaj fordul meg Magyarország területén. (Borovszky Samu dr.: A Honfoglalás Története, 83. l.)
A germán fajhoz tartoztak a ligok, viktohálok és burok, a kik körülbelül a Hernád folyó és a Tisza forrásai között elterülő földön tanyáztak és a Krisztus utáni II. és a III. században szerepelnek.
A germán népfajok emlékét számos helynév őrzi Zemplén vármegye területén. Így a Hernád-folyó neve (Hornald, Chornad), az ófelnémet hornaht, ágasbogas szóból származik. Lasztócz község is, melynek a nevét még a XVII. évszázadbeli okiratok is következetesen így említik: Lasztholz, germán eredetre vall, noha Nagy Gyula szerint, inkább a szláv Lasztovecz magyarosabb alakja (Laszth-ócz). Germám tipusú fegyverzetek kerültek elő a Bodrogkeresztúr határához tartozó, a Bodrog-folyó balpartján elterült, most már lecsapolt és szénatermő rétséggé átformált Balota és Bogdány nevű tófenekekből.
A római uralom még fénykorában sem jutott el a mai Zemplén vármegye területére, de az itt lakó barbár népek és a rómaiak között bizonyos érintkezés állott fenn, a melyre nézve a Karos község határában, a Kenderszer nevű dülőben talált őskori halászati eszközök nyújtanak némi támasztékot, melyek mellett, vegyesen, római korbeli bögrék és edények fordultak elő. (Dongó: Adalékok Zemplén vármegye történetéhez. 1899. évf. 301.)
