A főiskola szervezete.
A főiskola szervezete.
A sárospataki főiskola felügyelői, az I. Rákóczy Györgytől szentesített törvények szerint, a zempléni esperesek voltak, kik tanfegyelmi ügyekben legfőbb hatósági joggal bírtak. A fontosabb ügyeket azonban, ha jónak látták, az egyházmegyei gyűlés elé, később a négy egyházmegye (Abaúj, Borsod, Ung, Zemplén) közzsinata elé terjesztették. Jelenleg a tiszáninneni egyházkerületi kormányzó hatósága alatt áll, mely a felügyeletet közgyűlése s ennek elnökei (a püspök és világi főgondnok) és az igazgató-tanács s ennek elnökei (az egyházi és világi algondnok) gyakorolják. Az igazgató-tanács tagjait (hat egyházi és hat világi egyént) az egyházkerület választja hat évre; elnökeit pedig az egyházkerületben levő hitközségek presbiteriumai választják élethossziglan, titkos szavazattal, általános szótöbbséggel. A jelenlegi egyházi főgondnok Kun Bertalan püspök, világi főgondnok báró Vay Béla v. b. titkos tanácsos. Az igazgató tanács elnökei: Fejes István sátoraljaújhelyi lelkész és Dókus Gyula cs. és kir. kamarás, zemmplénmegyei alispán. Tagjai egyházi részről: Nagy Pál tornallyai lelkész, gömöri esperes, Kérészy Barna tiszáninneni lelkész, Szabó Endre csicseri lelkész, ungi esperes, Bálint Dezső sárospataki lelkész, Vadászi Pál szentpéteri lelkész, f.-borsodi esperes, Révész Kálmán kassai lelkész, abaúji esperes; világi részről: Dókus Ernő cs. és kir. kamarás, országgy. képvsileő, Meczner Béla földbirtokos, egyházmegyei gondnok, Bernáth Zoltán földbirtokos, Ragályi Béla egyházmegyei gondnok, országgyűlési képviselő, Csoma József földbirtokos, a M. T. Akadémia tagja, Szentimrey Gyula földbirtokos, egyházkerületi tanácsbíró.
A beligazgatás szervei. 1. A gimnáziumi szék, mely tanfegyelmi ügyekben a „kormányzati rendszabályokban” megszabott hatáskörben működik. Tanárválasztás alkalmával az egyházkerületnek, az igazgató-tanács útján, alkalmas egyént vagy egyéneket ajánl. Tagjai az igazgató elnöklete alatt az összes gimnáziumi rendes, helyettes és segédtanárok. Az igazgatót, a gimn. tanárok hármas jelölése alapján, az igazgató tanács választja hat évre s mint ilyen az igazgató-tanácsnak és az egyházkerületi közgyűlésnek rendes tagja. Jelenlegi gimn. tanárok: dr. Rácz Lajos igazgató, Buza János, Zsoldos Benő, Kovácsy Sándor, Kiss Elek, Ellend József, Csontos József, Domby László, Zelles Lajos, Deák Géza, Novák Sándor, Szilágyi Benő, Harsányi István, Nagy Lajos, H. Bathó János, Elekes Imre, Maller János.
A sárospataki gimnáziumban, több mint két századon át, nem voltak állandó tanárok. Ezek helyett egy, vagy két évenként változó, theologiát és bölcsészetet végzett ifjakat alkalmaztak, szigorú pályázati vizsga letétele után, kik az akadémiai tanárok felügyelete és ellenőrzése alatt állottak. Legelőször 1797-ben választottak négy rendes tanárt a felső négy osztályba, de ezek fölött is az akad. tanárok gyakorolták a felügyeletet egész 1848-ig. Csak 1850-ben lett a gimnázium önállóvá, midőn kénytelen-kelletlen az Organisations-Entwurf szerint kellett szervezkednie. Nyilvánossági jogot azonban nem nyert, mert az Entwurt németesítő irányának ellenszegült.
2. Az akadémiai szék jog- és hatáskörét szintén a „kormányzati rendszabályok” írják körül. Akadémiai tanárválasztás alkalmával az illető karok előterjesztésére, az igazgató-tanács útján az egyházkerületi közgyűlésnek alkalmas egyént vagy egyéneket ajánl. Tagjai, az akad. igazgató elnöklete alatt, az összes akad. tanárok. Az akadémiai igazgatót az akad. tanárok közül maga az akad. szék választja egy évre s hivatalában az igazgató-tanács 237erősíti meg s mint ilyen, az igaztató-tanácsnak és az egyházkerületnek rendes tagja.
Jelenlegi tanárok: dr. Székyely György igazgató, Radácsi György, dr. Tüdős István, Novák Lajos, Rohoska József, Zoványi Jenő, dr. Horváth Czyrill, Sinka Gyula (s.-tanár) a vallás- és egyháztudományi szakban; dr. Szánthó Gyula, dr. Finkey József, dr. Zsindely István, dr. Finkey Ferencz, dr. Meczner Sándor, dr. Illyefalvi Vitéz Géza, dr. Szabó Sándor, dr. Ferenczy Zoltán, dr. Kun Zoltán (rendk. tanár) a jog- és államtudományi szakban.
A hit- és bölcsészeti tudományok 1560 óta adatnak elő s azoknak már a Rákóczy-korban egyszerre 3–4 tanáruk volt. A tulajdonképeni jogi tanítás csak 1793-ban kezdődik, midőn a politikai, társadalmi és irodalmi újjászületés korában, a hazai jog tanszékére az országos hirűvé vált Kövy Sándort hívta meg az előljáróság. Az önkényes uralom nyomása alatt, 1853-ban megszűnt a jogakadémia s helyette 1857-ben a tanítóképző nyílt meg, melyet 1869-ben az államnak adott át az előljáróság. E közben a jogakadémiát 1861-ben újra felállították, a mit az az országos részvét tett lehetővé, mely a sárospataki főiskola iránt 1860 június 8-án megtartott háromszázados ünnepélyének alkalmával nyilvánult, midőn báró Vay Miklós felhívására a magyar társadalom minden osztálya, vallás- és felekezeti különbség nélkül, tetemes összeggel járult a főiskola alapjának gyarapításához.
3. A köziskolai szék. Tanácskozási és szavazati joggal bíró tagjai az összes akadémiai és gimnáziumi tanárok. Az egészi tanári kart és az összes ifjúságot érdeklő ügyekben tanácskozik, határozatokat hoz, vagy tervezeteket készít. Az összes ifjúság felett közerkölcsiségi és közegészségi szempontból felügyeletet gyakorol. Az egyházkerületi tisztviselőkre szavazatot ad, mint akármelyik egyházközség. Az igazgató-tanácsba két képviselőt (egy akadémiai és egy gimnáziumi tanárt), a gazdasági választmányba pedig három tagot választ titkos szavazással, általános szótöbbséggel. Elnöke az akadémiai igazgató, a ki ebben a minőségében, mint közigazgató, az egész tanári kart képviseli a közönséggel, valamint a kormányzó és felügyelő hatóságokkal szemben.
4. A gazdasági választmány. A főiskola mindennemű gazdasági ügyeit intézi. A tőkepénzeket részint pénzintézeteknél, részint jelzálogi biztosíték mellett elhelyezi, ingatlanok vásárlását vagy eladását előkészíti, a meglevő ingatlan javakat jövedelmezteti s az egyházkerületi közgyülés jóváhagyásának feltétele mellett bérbe adja. Elnöke, kit az egyházkerületi közgyűlés választ, a főiskolát anyagi és jogi ügyekben képviseli, mind az egyházkerületen, mind az igazgató-tanácsban s a közönséggel szemben. Az igazgató-tanácsnak és az egyházkerületi közgyűlésnek tagja. Az elnökön kívül hat rendes tagja van, kik közül hármat az egyházkerületi közgyűlés a helybeli polgárok közül, hármat pedig a köziskolai szék választ a maga kebeléből hatévenként Tanácskozó tagjai: a jogigazgató, a pénztárnok, ellenőr, tápintézeti felügyelő és az irodalmi kör egy megbízott képviselője. Jelenlegi rendes tagjai a helybeli polgárok közül: Radácsi György elnök, dr. Láczay László, Katona György, Szeremley Gábor, és a tanárok közül: Buza János, Kiss Elek, dr. Szabó Sándor. Tanácskozási joggal bíró tagjai: Debreczeni Bertalan jogigazgató, Szinyei Gerzson pénztárnok, Szivós Mihály ellenőr, Csontos József tápintézeti felügyelő, Maklári P. Miklós könyvraktári felügyelő.
A jelenlegi gazdasági választmány 1850-ben alakult s többrendbeli változás után, melyek 1867-ben és 1876-ban mentek végbe, 1883-ban nyerte mostani szervezetét. Azelőtt a gazdasági ügyeket kezdettől fogva, a fejedelmi korszaktól a senior vitte, kit évenként maga az ifjúság választott a 12 tagból álló fődiák (primarii) közül. Ő ügyelt fel az iskola javaira, ő míveltette a szőlőket, ő hozzá folytak be a tőkék kamatai, ő fizette a tanárokat, a diákhivatalnokokat, cselédeket. Ellenőre volt egy másik fődiák (contrascriba). Segédei voltak az inasok gondnoka, az egyházfi, a boráruló (vini praebitor), czipóosztó (libi praebitor), pnczér (cellista), magtárnok (frumenti praebitor), mindannyian a diákok közül választva. A senior hatásköre 1708-ban nagy változáson ment át. Ekkor választottak tiszttartót, ki a külső gazdaságra ügyelt. 1828-ban a gondokságra bizták a gazdasági főfelügyeletet, mely hatáskörét egész 1852-ig fentartotta. 1815-ben a tiszttartó helyett 238parasztgazdát alkalmaztak és minthogy az algondnok nem helyben lakott, helyette a felügyeletet és ellenőrzést a közigazgató végezte.
