A főiskola intézményei.
A főiskola intézményei.
A főiskola intézményei. 1. A nyomda és az irodalmi kör. Legelőször Lorántffy Zsuzsánna és fia, III. Rákóczy Zsigmond állítottak itt nyomdát 1650-ben, az általok ide hívott Comenius János sürgetésére. Ez a nyomda 1671-ben az iskola elűzetése alkalmával, megszűnt. (Ezzel az irodalom és tudomány czímű czikkünkben foglalkozunk bővebben.) A mostani nyomda 1805 óta áll fenn. Eleinte magántulajdon volt, de nemsokára zálogjogon, később vétel útján, az iskola birtokába került.
A nyomda eleitől fogva ébresztője s támogatója volt a tanári kar írói munkásságának és egyúttal szellemi és anyagi erőforrása a főiskolának. Nyomáben eleven és mozgalmas irodalmi élet keletkezett, mely különösen arra irányult mindenha, hogy a főiskola kiadásában, a gimnázium és az egyházkerület népiskolái számára, alkalmas kézikönyvek jelenjenek meg. E tankönyvek, különösen az 50-es évek óta, széles körben kelendők voltak és a főiskola eleinte házilag, majd 1864 óta egy helybeli könyvkereskedő, mint főbizományos által árultatja azokat. Az alkotmányos korszak megnyiltáig, számbavehető versenytárs nélkül állott e téren a főiskola, de a népiskolai, majd a gimnáziumi törvény meghozatala után hatalmas versenytársra talált az összpontosításra törekvő államban. Hogy a főiskola az így támadt versenyben, szép multjához híven, habár szűkebb körben is, megállhasson, 1873-ban a tanári kar „Irodalmi Kört” alakított, mely az írói erőket a czél, eszközök és módok határozott megjelölésével, szabályszerű együttműködésben tartja. Jelenleg az Irodalmi Körnek 26 gimnáziumi és 19 népiskolai könyve van forgalomban. Elnöke Fejes István főisk. algondnok, alelnöke dr. Horváth Czyrill akadémiai tanár.
2. Tápintézet. A szegény tanulók gyámolítása és ellátása régi szokás; egyidejű a főiskola alapításával. A Perényiek idejében, az egész fejedelmi korszakon át, különösen a Rákóczyak alatt, sőt még a XVIII. században is, fennállott itt 40–100 ifjú számára a közétkezés intézménye, mely utoljára csak czipóosztásból állott. A mai tápintézet 1859 szeptember 4-én nyílt meg és azóta, kegyes alapítványok segélyével, oly fejlődésre jutott, hogy jelenleg 400 ifjú élvezi évenként annak jótékonyságát, még pedig a szegény és jó tanulók ingyen, mások évi 40, 80, legfeljebb 140 koronáért. Jelenlegi felügyelője Csontos József gimnáziumi tanár.
3. Főiskolai kórház és betegsegélyező egylet. Az iskola már 1793 óta rendes orvost tart. A jelenleg fennálló állandó kórházat dr. Raisz Gedeon főiskolai orvos alapította 1863-ban (ez volt az első iskolai kórház hazánkban) és dr. Kun Zoltán főiskolai orvos fáradhatatlan buzgólkodása következtében, mintaszerű berendezésével, méltó dísze és különlegessége a főiskolának. Csinos vasbútorzatú szobái a legkényelmesebb igényeket is kielégíthetik. Van vízvezetéke, fürdője, telefonhálózata, mely a főiskolai orvossal és a gyógyszertárral összeköti. A betegek gondozását vöröskeresztes ápolónő teljesíti.
E mintaszerű berendezést a Betegsegélyező egylet tette lehetővé, melyet szintén dr. Raisz Gedeon főiskolai orvos alapított 1864-ben. Alapszabályai szerint minden tanuló hat koronát fizet az egylet czéljaira, melyért betegség esetén gyógyszert, a szegény tanulók pedig kórházi élelmezést is ingyen kapnak.
4. Tornacsarnok. A testi nevelés sohasem volt elhanyagolva a főiskolában. Már az I. Rákóczy Györgytől 1621-ben megerősített iskolai törvényekben külön intézkedést találunk a kiszabott időben való játszásra. Később, Comenius idejében, fontosnak tekintették a testedző játékokat. A rendszeres tornagyakorlat 1858-ban kezdődik, midőn erre a czélra szolgáló helyiséget szereltetett fel az előljáróság. A mai tornacsarnok, a főiskola 12 hodlas kertje közepén, 1878-ban épült. Előtte tágas játszótér van, hol az évi tornavizsgákat és versenyeket nagy közönség részvéte mellett szokták megtartatni. Tornatanár: Kiss Elek.
