Pósaházi János.
Pósaházi János.
Mert a magyar versek kora szintén beköszöntött. Régebben még a magyar könyvek elé is rendszerint deák tisztelgő verseket iktattak; most Pósaházi János deákul köszönti Buzinkai Rhetorikáját és Eszéki István Diarium Theologicumát (1675), de magyarul zeng a Debreczeni C(ampensis?) Jánostól is megénekelt Somosi Petkó János tisztességére, ki az „Igaz és tökéletes boldogságra vezérlő út”-at magyarra fordította (Sárospatak 1656–1658)
(Kő-sziklás helyeken zöld Myrtust a ki keresni
Elméd fárasztod, ösvenyed arra viszen.
E könyvben Virtust mint Myrtust illatozással
A ki keressz, láthacz: Vtad is arra lehet)
Elméd fárasztod, ösvenyed arra viszen.
E könyvben Virtust mint Myrtust illatozással
A ki keressz, láthacz: Vtad is arra lehet)
és magyar verset ád Czeglédi István posthumus magyar munkájához, melynek czíme: „Már minden épületivel s – fegyveres Házaival edgyütt, el-készült, Sion-Vára.” (Sárospatak–Kolozsvár, 1675.)
