Pika Menyhért. Zombori Hasznos Péter.
Pika Menyhért. Zombori Hasznos Péter.
A XVII. század második fele egyébként is lázas és mozgalmas ideje Pataknak. Lorántffy Zsuzsánna 1660-ban meghalt; fia, II. György már a következő év tavaszán szintén őseihez költözött s Patakot feleségére, Báthory Zsófiára és fiára, I. Rákóczy Ferenczre hagyta. A szigorú kálvinista udvart katholikus váltotta fel, mely épp oly ellensége lett a kollégiumnak, mint a minő lelkes „dajkája” volt az eddigi. Báthory Zsófia, kit a Rákóczyak erőszakkal térítettek volt át a protestántizmusra, a protestántizmus legelszántabb ostromlóiból állított őrséget a pataki várba: jezsuitákat telepített beléje (1663). A felocsúdott, új erőre kapott katholiczizmus mindenfelől támadott és lehetőleg vissza akarta hódítani az elvesztett hadállásokat: nem csoda, hogy Patakon is hallatszott a panasz. Ötven-hatvan évvel előbb a protestáns igehirdető volt a támadó fél; most mindenfelé megfordult a koczka: vizsgálatokon, utczán, magánérintkezésekben a katholikus, a jezsuita köt belé a kálvinista papba és tanítóba, hogy vitára, theologiai párbajra ingerelje. 1665 táján Pika Menyért és Zombori Hasznos Péter – amaz kath., ez ref. udvari ember – arról vitatkoztak, hogy „volté valaha, valaholott, valakinél Calvinus János előtt a’ 259mostani Calvinisták vallása?” oly feltétellel, hogy a legyőzött köteles lesz a győztes fél vallására térni. Kis Imre jezsuita meghallotta az esetet, magához hivatta Zomborit és fölszólította, hogy a megállapodásnak tegyen eleget. Zombori a pataki pásztorhoz fordult segítségért, de Szerencsi Péter uram vonakodott a vitától, azt mondotta, sok a dolga, és csak pár szóval felelt, mire Zombori Pósaházi Jánostól kért utbaigazítást. Pósaházi egy írásocskát adott neki: „Rövid oktatás, melyben meg-mutattatik a Calvinista vallásnak isteni régisége”. Azonban Kis az írásra írással felelt. Most már Pósaházi sem hagyta a dolgot és még azon évben könyvet nyomatott a pataki nyomtatóval: Pósaházi Jánosnak Kis Imre nevű Jesuita Paterrel való vetélkedése im ez kérdésről, volté valaha, valaholott valakinél Calvinus János előtt a mostani Calvinisták vallása? 1666. Ebből újabb vetélkedés támadt, melybe mások is belekeveredtek. Pósaházi „Tromf-ki, tromf” czímű iratot közölt, Kis Imre pedig „tök, mak, zöld tromfjára Pósaházinak” ugyanazon évi május 30-án a maga „Veres Tromf”-ját vágja ki, ugyanazt, melyért Czeglédi Istvántól „meg-piricskeltetik”. Pósaházi még a nyár folyamán, de legalább is szeptember végéig a „Ben Sült Veres Kolop. Avagy: Kis Paternek Vesztett Peri” czímű könyvvel ütött vissza, de erre is csakhamar, még 1667 január 8-án készen volt a nyomtatott felelet: „Pósaházinak egy Ben-Sült Veres Kolop Titulusú Feleleti megmutattatik semmire kellőnek lenni, avagy hogy Pater Kisnek Pöri el nem veszett”.
