Buzinkai Mihály. Debreczeni Jáns. Molnár Albert. Vetsei Pap István.
Buzinkai Mihály. Debreczeni Jáns. Molnár Albert. Vetsei Pap István.
Különös lendületet nyert a tankönyvírás Comenius hatása alatt. Az iskola részére még 1652-ben megjelenik az „Eruditio Scholastica” három kötete: a Vestibulum: Tolnai Jánoshoz, az új első osztály vezetőjéhez, a Janua: Kaposi Pálhoz, a második osztály praeceptorához és az Atrium: Ecsedi Jánoshoz, a harmadik osztály moderatorához intézett ajánlással, illetve utasítással s már néhány év mulva következnek Buzinkai Mihály és Pósaházi János tankönyvei, amattól az Institutionum Rhetoricarum libri duo (Sp., 1658) az Institutiones 269Oratoriae (Patak, 1659), az Institutionum Dialecticarum libri duo (u. o., 1659), a Compendü Logici libri duo (u. o., 1661), Pósaházitól: az Ars Catholica, vulgo Methaphysica (Pat., 1662), a Pneumatologia (u. o., 1662), Philosophia naturalis (u. o., 1667), míg későbbi iskolai előadásai: „A Hejdelbergai Katekésisnek Magyarázatja” (Gyfejérvár, 1682) kéziratban maradt. Közben Debreczeni C(ampensis) János deák és praeceptor Molnár Albert latin grammatikáját javította meg és adta ki, mint látszik, Patakon, 1661-ben. Majd Öreg Csécsy János, Buzinkai magyarázója (Elucidatio Compendi logici Mich. Buzinkai) 1706. ír – ha igaz – egy magyar grammatikát a Gönczön bujdosó iskola számára, utóbb pedig régebben szerzett tanitványainak többször előadott Orthographia Hungaricá-ját látja el rövid előszóval kiadás czéljából. Azonban meghalt, mielőtt szándékát véghezvihette volna és a kézirat elhányt czéduláiból fia, ifj. Csécsi János szedte össze a nagybecsű munkát, mely ily módon végre 1708-ban mint a Pápai Párizs Lexikonának függeléke „De recta hungarice scribendi et loquendi ratione” cz. alatt napvilágot látott. Ifjabb Csécsi János különben maga is megpróbálkozott a tankönyvírással és nyomtatásban is kibocsátott egy vékony héber régiségtudományt (Aphorismi quibus antiquitates veterum Hebraeorum brevissim e exhibentur, Bernae, 1726). E mellett fiatal korában, még mint egyetemi hallgató, előadásokat tartott társainak a földrajzból, mely később is kedvelt tárgya maradt. Csécsi a pataki iskolában is tanított földrajzot s ebbeli munkásságának emléke fönmarad néhány diktátumban (Geographia totius orbis), mi több, előadásainak egy részét Vetsei Pap István a szerző tudta nélkül magyarra fordította és Magyarországról szóló rész kihagyásával saját eredeti munkájaként nyomatta ki Nagykárolyban, 1757-ben.
