A XVII. század. Filiczki János. Fűsűs János.
A XVII. század. Filiczki János. Fűsűs János.
A XVII. századból Filiczki János rektortól (1617–1622) marad reánk az első versezet, a „poeta laureatus caesareus”-tól, ki latin, görög és magyar nyelven írta poétai munkáit, melyek „ragyogó igékben nagy dolgokat szóltak” és Fűsűs Jánost, a „Királyok Tüköré”-nek szerzőjét annyira elragadták, hogy irójukban „mi időnkben levő második Ovidius Poétát” látott. A poema 250azonban az író hattyúdala volt már, Filiczki a Bethlen Gábor feleségét, Károlyi Zsuzsánnát siratta benne és a vers együtt jelent meg a pataki kollégiumiak Δαχρυα czímű verseivel, melyek szintén a fejedelemasszony halálára készültek. Ime a végső sorai:
Si regina cado, si principis incluta conjunx,
Unde tumes? fumus, pulvis et umbra sumus.
Sola manet pietas animi, post funera solam,
Dum sapis et vivis, vir, mulierque cole.
Quicquid habet vitam, manet et mors, ibitis omnes:
Ibitis; ad coelum, qui pius ibit, adit.
Unde tumes? fumus, pulvis et umbra sumus.
Sola manet pietas animi, post funera solam,
Dum sapis et vivis, vir, mulierque cole.
Quicquid habet vitam, manet et mors, ibitis omnes:
Ibitis; ad coelum, qui pius ibit, adit.
