Tisza-Polgár, nagyközség, mintegy 4 kilométernyire fekszik a Tiszától. Van 1354 háza és 9387 lakosa, a kiknek a legnagyobb része róm. kath. Posta, táviró és vasúti állomás. E község a pápai tizedlajstromokban 1332–1327 közt „Polkar”, „Pulkar” és „Pilkar” neveken szerepel. A diplomatikai levéltárban 1484-ben, mint a Hunyadyak birtoka van megemlítve, előzőleg azonban a Perényiek szerepelnek mint földesurak. 1493–96 óta az egri főkáptalan bírja. A község az idegenre igen jó benyomást tesz rendezettségével és tisztaságával. Érdekes az itteni nép építkezési modora, mely elüt a többi szabolcsi községek építkezésétől. Középületei közül kitűnik a díszes róm. kath. templom, mely 1858-ban épűlt; továbbá az 1892-ben épűlt ref. templom, az emeletes katholikus iskola, a plébánia lak, a községháza, stb. Az izraelitáknak is van zsinagógájuk. Az itteni népviselet is egészen elütő a vármegye egyéb részeiétől és erről a néprajzi részben bővebben írunk. A községben van takarékpénztár, három olvasó-egylet, nőegylet és temetkezési-egylet is. Tisza-Polgárhoz a következő tanyák tartoznak: Tuka, Basa, Fövenyeshát, Kisboroczkás, Szilhát, Kisbagyhalom, Kiskapros, Tikos, Nagyboroczkás, Kasziba, Horti, Lipcsehát, Nagykerecse, Bödönhát, Nagykapros, Kis- és Nagybagota, Vereshát, Örvényszög, Folyás és Pa. Szent-Margita, melyet a diplomatikai levéltár adatai már a XV. században említenek mint községet. 1458-ban a Bajomy, később a Hunyady család volt a földesura 1493-ban már az egri püspökség számadáskönyveiben szerepel. A XIX. század végén e pusztának csak 394 r. katholikus és 47 ev. ref. vallású lakosa volt.