Tisza-Lök.
Tisza-Lök.
Tisza-Lök, tiszamenti nagyközség, a dadai alsó járás székhelye, 637 házzal és 3954, nagyobbára ev. ref. vallású lakossal. Van itt járásbíróság, posta, táviró és vasútállomás. Az Anjoukori okmánytárban e községet 1325-ben „Loktelek” néven találjuk. Az 1332–37-iki pápai tizedlajstromokban „Luk” név alatt szerepel, de a leleszi országos levéltárnak egy 1450-iki oklevele „Lök”, a Kállay család levéltára pedig 1469-ben „Nagy”- és „Kis-Lök” néven foglalkozik vele. A XV. század első felében Zemplén vármegyéhez tartozott. A községnek a következő földesurait ismerjük: 1405-ben a Doby, 1417-ben az Ibrányi és a Jonhos, 1414-ben a Lónyay, 1429-ben a Székely, 1435-ben a Kállay, 1446-ban a Sztritey, 1449-ben a Várday és a ruszkai Dobó, 1452-ben az olnodi Czudar, 1470-ben a Sárváry, 1478-ban az Ujfalussy és 1484-ben az eszlári és pinczi Jonhos család; a XVIII. sz. második és a XIX. sz. első felében pedig a Kállay, Patay, Ónody és a Vay családok. 71Jelenleg gr. Dessewffy Miklós, br. Vay Arnold, br. Vay Miklós, Korniss Ferencz és Szomjas Gusztáv a birtokosai. A község református temploma a XVIII. században épült, a róm. katholikus 1887-ben. Az izraelitáknak is van templomuk. Van itt még két régi nemes kúria és egy újabb urilak. A két kúria báró Vay Arnoldé, és a Lajos tanyán lévő újabb úrilak Szomjas Gusztávé. Tisza-Lököt 1855-ben, 76-ban és 88-ban az árvíz pusztította el, 1849-ben az orosz sereg felgyújtotta és kirabolta. A község lakosai olvasó-egyletet, két temetkezési-egyletet és egy takarékpénztárt tartanak fenn. Ide tartozik: Hajnalos, Lajostanya, Miklósműve, Képhalma, Kisfás és Nagyfás-tanya és Rázom pa.
Tisza-Lök: Báró Vay Arnold urilaka.
Saját felvételünk.
