Hadi költségek.
Hadi költségek.
Midőn 1683-ban Kara Musztafa nagyvezir Bécs meghódítását tűzte ki czélul, a hozzá csatlakozó krimi tatárhadak Muradgiráj khán vezérlete alatt Erdélyen át Kecskemét felé vonultak. A budai török hatóságok már május havában tömérdek tábori munkát és élelmiszert követeltek Kecskemét vidékének lakosságától. A tatárok közeledtére a török hatóságok meghagyták a városnak, hogy a határában levő összes nyájakat a Dunántúlra hajtsák, ezenkívül megtették a szükséges óvóintézkedéseket, hogy az átvonuló tatárok pusztításait lehetőleg megakadályozzák. Csakhogy ezzel a fegyelmezetlen haddal szemben az összes óvóintézkedések hiábavalóknak bizonyultak. Fergeteg módjára vonult végig június havában a tatár had Kecskemét város határán. A tanyákon lévő nyájakat, melyeket a kecskemétiek idejében nem hajtottak bátorságosabb helyre, mind elfogták, több gazdát meggyilkoltak, sőt a városban is garázdálkodtak, többek között a Ferenczrendűek házát is kifosztották. Alig vonult el 333a tatár had, a kuruczok jöttek Kecskemétre Thököly Imre és Wesselényi Pál vezérlete alatt. A város 100 darab ökröt adott a kuruczok tábora részére, azonfelül tömérdek bort fogyasztottak el Thököly katonái. Bécs felmentése után a tatár had hazafelé vette útját, ekkor ugyan kikerülte Kecskemétet, de a város még késő őszszel is rettegésben volt a tatárok miatt.
