Fölszabadító hadjárat.
Fölszabadító hadjárat.
Bár a város ekkor még török kézben volt, a következő évben megindítandó háboru előkészületei nem hagyták nyugton a lakosságot. Gróf Karaffa Antal vezérőrnagy még 1683 deczember 17-én meghagyta Pest-Pilis-Solt vármegyéknek, valamint a Kiskun kerület községeinek, hogy a rájuk kivetett hadiélelmezést a megyei kirovás szerint teljesítsék, különben a helységeket felprédáltatja. Kecskeméten épen 1683 karácsony napján vették e nagyhangú rendeletet, a mely az agyonsanyargatott város lakosságának ünnepét elrontotta. Kecskemétre 494 katonai adag (portio) esett, mely 601 frt-nak felelt meg. Roppant teher volt ez ama pénztelen világban. De ez nem volt elég. A kecskeméti és a nagykőrösi bírákat ezenfelül még az összes alföldi községekre kivetett beszállásolási költségek beszedésével is megbízták. Pest vármegye tisztikara Gács várából, a hol a vármegye akkoriban székelt, küldte szét rendeleteit a hódoltsági helységekhez. Kecskemét csak többszöri sürgetés után, akkor is csak részben tudott a rendeleteknek eleget tenni, Darvas János szolgabíró még 1685 tavaszán is sürgette a várost a Gács várába szolgáltatandó beszállásolási pénzekért.
1684 nyarán, midőn Lothringeni Károly herczeg Budát körültáborozta, az átvonuló hadak az egész vidéket kiélték, úgy hogy 1685 tavaszán éhinség fenyegette a várost. Ekkor már a tatárhad egy csapata, mely Zombor és Temesvár között telelt, szállotta meg Kecskemétet; ez a csapat tömérdek költségébe került a városnak. Ez év október 18-án Mercy Péter altábornagy bevevén Szolnokot, rendeletet intézett a városhoz, hogy a hadélelmezés ügyében teljhatalmu megbizottakat küldjön a város hozzá, a kikkel megállapodásra juthat. A város el is küldte követeit Szolnokra, s az altábornagy 500 lovas katonának egész télen át való eltartását követelte a várostól. Alig ért haza a küldöttség, Mercy altábornok november 20-án kelt újabb rendeletével Szolnok megerősítéséhez 2000 db. palánkfát követelt a várostól. A császáriak hallatlan követelései mellett a törökök is fenyegették a várost. A mint Mercy Szolnokot bevette, a cserkesz Amhet pasa Szeged alá szállott s innen küldte szét rendeleteit az alföldi helységekhez, melyekben hadai számára élelmet követelt. A város lakosai valóban fényes tanujelét adták önfeláldozásuknak, 1686 febr. 12-től április 11-ig 47.469 frtot fizettek Szolnokra hadélelmezés czímén.
Még mielőtt az 1686. évi hadjárat kezdetét vette volna, 1686 április 13-án Heisler és Mercy 20.000 főből álló haddal Kecskemétet szállották meg. Ez a megszállás, mely 15 napig tartott, 71.705 frtjába került a városnak. A császári hadak ezalatt a 15 nap alatt az egész várost kirabolták, a polgárok közül sokan elmenekültek, mások csak nagy összeg árán tudtak maguknak védlevelet kieszközölni, mindennek ellenére ezeket is kifosztották. Heisler 15 napi tartózkodás után Szolnokra tért vissza, a honnan seregének élelmezése fejében 3000 frtot követelt a várostól. Alig vonult el a császári had, a török érkezett Kecskemétre s azt egész nyáron át a városnak kellett eltartani. Buda várának szeptember 2-án történt bevételével a török uralom megszűnt Kecskeméten.
