A veszprémi püspökség.
A veszprémi püspökség.
Láthatjuk tehát, hogy a vármegye területe a középkorban három egyházmegye közt volt megosztva, de a veszprémi püspökség egyházhatósága csak a vármegye délkeleti sarkára szorítkozott. Az esztergomi érsek, egyházi hatóságából folyólag, egyházmegyéjében egyes kerületeket létesített, melyeknek igazgatását egyes fontosabb helyek lelkészeire bízta.
A vármegye területén Komárom már Szent István király alatt előkelő szerepet játszott s így természetesnek találjuk, ha a Duna és a Vág összefolyásánál elterülő síkságon alapított egyházak feletti felügyeletet a komáromi lelkészre bízta az érsek. Az ekként alakult komáromi főesperesség a középkorban magába foglalta a mai Komárom vármegye dunáninneni részét, de északon a régi főesperesség határa nagyon meg volt szorítva, míg nyugat felé a Csilizköz egészen, a Szigetköznek pedig a mai győr- és pozsonyvármegyei része szintén hozzátartozott. Ez utóbbi ma is a komáromi főesperesség hédervári kerületét alkotja. (Ortvay i. m. 18.)
Okleveles adataink csak 1223-, illetőleg 1233-tól kezdve vannak ez esperességről.(Fejér, III. 1., 428. Knauz, I. 241.) A XIV. századbeli pápai tizedjegyzékek már részletes adatokat nyújtanak az e főesperesség területén létező egyházakról.
