A komáromi esperesség.
A komáromi esperesség.
Ortvay művét véve alapul, a komáromi esperesség területén a következő plébániák állottak fenn: 1. Anka (Anyalapuszta, jelenleg Naszvadhoz tartozik). 2. Cacalas (Szakállas, Apácza- vagy Bálvány- és Túri-Szakállas). 3. Con, valószínűleg hibásan leírt név Tany helyett, mely 1268-ban már fennállott. 1450-ben Egyházas-Tany néven fordul elő. 4. Hemeu = Imöl, vagy Imely, jelenleg is plébánia. 5. Hotvort, a mai Udvard. 6. Isa, a mai Izsa. 7. Kamara, a mai Komárom. 8. Lahal, vagyis Lél, a mai Érseklél. 9. Lak, ma Lak-Szakállas, jelenleg fiókegyház. 10. Pruster (Prinstorfi = Prinzdorf) elpusztult, fekvése nem határozható meg. 11. Sacalas. A három Szakállas egyike, valószínűleg Bálvány-Szakállas lesz, melynek román modorban épített templomáról egy 1268-ban kelt oklevél emlékezik meg. (Fejér, IV. 3., 448.) 12. Eccl. Sancti Viti a győrmegyei Szigetközben, Bácsától délre feküdt, jelenleg már nem áll fenn. 1221-ben említtetik elsőízben. 13. Touere, Cemere a mai Szemere. 14. Túrdos, Ortvay nem tartja valószínűnek, hogy a mai Tardos lenne. 15. Vaskau (Naswati), a mai Naszvad. 16. Villa Petri, vagyis Szent-Péter. Wamus vagyis Vámos, a 417győrvármegyei Szigetközben 1268-ban előfordul. A győri egyházmegye szervezésekor, a vármegye dunántúli részében alapított plébániák feletti felügyeletet a győri káptalan egyik tagjára bízta, mely felügyelet a komáromi várszerkezetből alakult vármegye dunántúli részére szorítkozván, az ekként alakult esperesség szinte komáromi nevet nyert, s ma is fennáll a győri egyházmegyében.
Sajnos azonban, a győri egyházmegyéhez tartozó komáromi főesperességről nagyon hiányos adataink vannak, de az 1317–1375. évi pápai tizedjegyzékek sem nyújtanak e tekintetben felvilágosítást. A komáromi főesperes egy ízben 1346-ban Hechce nevű győrvármegyei birtok határjárásánál említtetik. (Anjouk. Okmt. IV. 626. Ortvay i. m. 317–18.)
Egybevetve egymással az okleveles adatokat, a komáromi főesperességben a következő egyházak állottak fenn a középkorban: 1. A mai kisbéri alesperességben Ászár, 1489-ben a hantai prépostság birtoka. Bana, plébánosa, Regináld 1254-ben fordul elő. (Fejér, II. 244.) Bábolna temploma Szent György tiszteletére volt szentelve; plébánosa, Péter 1328-ban fordul elő. (Komár. Rég. és Tört. Egylet 1890. évi értesítője, 17. lap.) Császár Mihály nevű plébánosa 1416-ban említtetik. (Fejér, X. 8., 582.) Dad 1283-ban a győri és a veszprémi püspökség közt a tizedügyben kötött egyességlevélben említtetik. (Fejér, VII. 5., 459.) Ete egyházát egy 1335-ben kelt oklevél említi. (Ortvay i. m. 787.) Kocs plébánosát egy 1398-ban kelt oklevél említi. (Tört. és Rég. Egylet 1890. évi jel. 44. l.) Lovad (Loval) Szent Jakab tiszteletére emelt templomát 1297-ben kelt oklevél említi. (Hazai Okmt. VI. 424.) Ma hasonnevű puszta Ács fölött. Majk prépostságáról alább emlékezünk meg. Mocsa 1291-ben került az esztergomi érsek birtokába s jelenleg is plébánia. Szent-Pál (Dunaújfaluval határos puszta) 1268-ban említtetik egyházával együtt, hol a győri püspök népei laktak. (Ortvay II. 788.) 2. A mai tatai alesperességben: Bánhida, mely egy 1461-ben kelt oklevélben Egyházas-Bánhida néven fordul elő. (Csánki D. i. m.) A jelenlegi temploma helyén fennállott templom románkori oldalajtóval birt. (Győri Tört. és Rég. Füz. I. 188.) Dunaalmás, Szent László tiszteletére emelt temploma, melyről 1216-ban történik említés, átmeneti csúcsíves ízlésben épült. Ennek maradványa a jelenlegi református templom. Koppánmonostora benedekrendi apátságáról alább lesz szó. Tata benedekrendű apátságát szintén alább ismertetjük. Szent János tiszteletére emelt templomát egy 1387-ben kelt oklevél említi. (Rupp J. Magyarorsz. Helyr. Tört. I. 2. 529.)
