Batsányi János: Első Ulászló Szegeden

Full text search

Első Ulászló Szegeden
 
"Romulidae Cannas, ego Varnam claae notavi!"
JANUS PANNONIUS
(CESINGE JÁNOS, pécsi püspök)
 
Hajlott már a király a többség szavára,
S kárt, veszélyt hozandó bal kívánságára.
Elnémul Hunyadi, s enged utoljára.
Nincs, ki szólni merne népe közjavára!
 
Látván ezt egy öreg, ki hű tanácsával
Sok jót tett már sokszor az egész hazával*,
Feláll; s nem birhatván szíve fájdalmával,
Ily panaszra fakad, így beszél urával
 
Lásd Callimachus Fülöpnek 3. könyvét: De Rebus a Vladislao Polonorum atque Hungarorum Rege gestis - (Schwandtner, Script. Rer. Hung. Tyrnavie, 1765.)
"Religisio veluti furore percitus" - úgymond a most nevezett hiteles történetíró, egy ilyen jeles emberről emlékezvén, s annak más alkalmatossággal a tanácsban mondott szavait előhozván.
 
(Igaz-e vajon! hogy az ilyenféle jegyzések és citálók már ma szükségtelenek?)**.
 
Nemzetem nagylelkű fiatal vezére!
László! hová sietsz sorsod ellenére?
Mit ügyelsz, mit ügyelsz mások intésére,
Frigytörést javallók csalfa beszédére?
 
Helyt adsz-e hát azok vak buzgóságának,
S nem hihetsz híveid józan tanácsának?
Inkább engedsz azok vétkes szándékának,
Mint az ész, igazság, s becsület szavának?
 
S te! merész jövevény, népem gyűlésében!
Mit akarsz? mir sürgetsz uradnak képében?
Új tüzet? sínlődő hazám vidékében?
Harcot? a békesség istene nevében?
 
A hittel pecsételt alkut felbontatod?
S amit mi fogadtunk, te megmásoltatod?...
Ki vagy te? hogy ezt ma szabadnak mondhatod,
S itt e szörnyűséget nyilván ajánlhatod?
 
Halandó! ne játsszál alkotód nevével!
Nem csalod meg őtet semmi kelepcével...
Távozz, tudományod gonosz értelmével,
Ne rongáld szívünket szíved rút mérgével!
 
Király! ha felültél e nép kormányára,
Vigyázz nagy tisztednek felséges céljára;
S hogy juthasson hajód ohajtott partjára,
Ne hajts az ily Szíren csábító szavára.
 
Hogyhogy? kételkedel? ámító szájának
Veszélyes hangzási megbájolhatnának?
Úgy viselnéd gondját országod javának?
Önként, s magad lennél oka romlásának?
 
Ha nyúgalmat kíván megfáradt nemzetünk,
S ily sok szélvész után végre kiköthetünk;
Ha veszteglést javall hitünk s becsületünk,
S borostyánunk alatt bátran pihenhetünk:
 
Mely ok, mely vak ösztön indíthat bennünket,
Oly megátalkodva keresni vesztünket?
Miért nem kíméled jó hírünk s nevünket?
Mit szerencsélteted újra fegyverünket?
 
De nyerd el bár hatát a hadi kockának
S vess vakot nagy Morád gőgös hatalmának:
Mit felelsz életed örök bírájának,
Megvetvén mennykövét méltó haragjának?
 
Hiába!... Nemzetem koronás vezére,
Hová, hová rohansz sorsod ellenére?
Állj meg! Ha egy király nem néz tett hitére,
Százezrek halála s gyalázat a bére.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me