A Virágregék
A Virágregék
A virágok, a természet e bájos leányai, a német lírának kedvenc képei. Rückert, Freiligrath, maga Goethe s még Heine is, előszeretettel vesznek tőlök bájos képeket s hasonlatokat; olykor románcokban is szívesen fordúlnak hozzájok. De Tompa nem utánok, hanem saját ösztöne után indúlt, midőn úgyszólván sorba vette a virágokat – s az általános virágnyelv által nekik tulajdonított jelentőség fonalán, szeszélyes, majd érzelmes regéket költött róluk élénk képzeletével, melyekben emberi – különösen gyöngéd női érzelmeket, a legtöbbször jól eltalált, bár néha mesterkélt allegoriákban – szőtt körülöttük. Ezekben a finom megfigyeléssel, a virágoknak úgyszólván egyéniségébe beható szellemességgel írt mesékben a népiesnek alig találunk valami nyomára, akár a felfogásban, akár a kivitelben; de annál több mívelt érzésre, lírai érzelmességre s a kifejezés és sok helyt a párbeszédek eleven bájára. Kivált a nő-közönségnek soká kedves olvasmánya maradt e csinos gyűjtemény, de – mint helyesen jegyezték meg – az allegoriák e tömege egyhangúvá válik s néhol homályos benyomást tesz és fárasztó.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
