A Stádium
A Stádium
A Stádium lassan készűlt. Mindig sok javítani valót talált benne, úgy mint korábbi, általa soha túl nem becsűlt műveiben is; az önmagával való boldog megelégedés különben sem jutván neki örökségül. Még egy külföldi útat, leginkább a Híd érdekében, és egy aldunai tartózkodást, már mint királyi biztosnak a Vaskapu érdekében, kelle közbevetnie, mig e várva-várt elmeszülöttjét közrebocsáthatta. Ocskay püspök kapta belőle az első példányt (nov. 15. 1833.). A kerületi ülésben az ifjúság kezén forgott, mely mohón kapott rajta s könyv nélkül tanúlgatta, mig a követek siettek a megkapható példányokat választóikhoz haza küldeni, hogy pótutasításaikat hozzá alkalmazhassák. Hogy megfeleljen örökös ócsárlóinak azon szemrehányására, miként mindig csak általánosságokban mozog, melyek a régibb országgyűlési akták közt úgy is megtalálhatók (!?) és hogy pozitiv javaslatokkal, melyek bajainkat orvosolhatnák, nem lép fel, újra kerekszámú tizenkét cikkben formulázta nem éppen egy törvényjavaslat (angolosan bill-nek szerette nevezni) ma megkivánt szabatosságával, de elég világosan s többé-kevésbbé erősen indokolt terveit. Ezek valának: 1. Hitel. Ismétlésével s bővebb kifejtésével a már előbb is mondottaknak. 2. Ősiségi jog. Az annyira féltett aviticitás, mely minden birtokot bizonytalanná tett s céljának, mely a középbirtokú nemes családok fentartása lett volna, éppen nem felelt meg. 3. Fiscalitás. Az előbbinek részint forrása, részint kifolyása. 4. Birtokképesség. A folyamatban levő országgyűlés legérdekesebb vitáinak egyik tárgya. 5. Törvény előtti egyenlőség. Sokak előtt még felette veszedelmes újítás. 6. Nemtelenek pártvéde. A munkálatban levő Urbáriumnak is egyik nevezetes pontja. 7. Házi pénztár és országgyűlési költség egyenlő, aránylagos viselése. 8. Vizek, utak, belvámok, stb. országgyűlés hatáskörébe vonása. 9. Monopoliumok, céhek, limitatiók eltörlése, s még három, melynek tüzetesb kifejtését máskorra ígérte ugyan de irántok véleményét nyilvánítani, már azon országgyűlésen is, egynél több alkalma volt. Úgymint 10. Törvény csak magyar nyelven szerkesztessék. 11. Csak a helytartó tanács kormányozzon. 12. Itéletek, tanácskozások nyilvánossága. A mi a jobbágyok (földműves-osztály) javitását illeti, mi akkor a legégetőbb napi kérdés volt, ezt szintannyira szívén hordja, mint az ellenzék bármely legszabadelvűbb árnyalata. »Mi ma még köszönettel fogadtatnék, holnap semmibe vétetni s csak bosszantani fog.« »Miként mi bánunk jobbágyainkkal, úgy bánnak (t. ik. a kormány) viszont mivelünk. Talio! – Nem kellene tovább Istent kísértetnünk.« stb. Bőven bizonyítgatja egy Földhitelintézet szükséges voltát, a nélkül, hogy e néven nevezné az oly nagy fontosságú, csak évtizedek múlva életbelépett intézményt, melyet akkori birtokviszonyaink, ősiség, hitel- és telekkönyv hiánya, stb. lehetetlenné tettek. A híres német bölcsész Herder ellenében, ki a kisebb nemzetiségeknek, s így a magyarnak is, elenyésztét, beolvadását jósolgatta, föllelkesűl a gondolatért: az emberiségnek egy nemzetet megtartani. »Csak ülhessük meg egyszer az ész, az igazi érdem és erény diadalmának ünnepét!« Mert: »csak magunkban a hiba (s ne is keressük azt mindig másban!), de egyszersmind a feltámadási erő«.
Széchenyi Istvánné, szül. Seilern Crescentia grófnő.
Töredék Széchenyi István Tasnerhez írt leveléből.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
