II. József.
II. József.
Ismeretesek II. József alkotmánysértő rendeletei. Legjobban sértette a rendiségben gyökeredző megyét az 1784-ben végleg elrendelt nemesi összeírás, mely a rendi alkotmányon kivül álló közegek, katonák által volt foganatosítandó. A császári parancsra minden megye tiltakozással felelt ugyan, de legélesebb volt Nyitravármegye felirata. II. József éppen nagy körútra indult s már Pozsonyba érkezett, mikor ez a felirat kezéhez jutott. Az eddig történt törvénytelenségek után – mondja a felírat – ez a nemesi jogra mért halálos csapás. Katonának nem szabad a polgári igazgatásba avatkozni, sem Magyarországon nem szabad úgy eljárni, mint az örökös tartományokban. „Inkább akarjuk ártatlanul, semmi másban nem bünösek, mint abban, hogy a törvényekben bíztunk, elveszteni életünket és vagyonunkat, inkább a legkegyetlenebb kínzást vidáman állani ki, mint életünkben siratni a szabadságot.”
A komoly és nemes szavak egy pillanatra megdöbbentették a császárt. Abbahagyta magyarországi útját és visszatért Bécsbe. Mikor pedig a holicsi és sassini tisztjei hírül hozták, hogy a megyei közgyűlésen, mely e feliratot készíté, mily izzók voltak a kedélyek, hogy a főispán maga támogatja az ellenállást, hogy egyes tüzes hazafiak fegyveres ellenállásról is beszéltek, elhatározta, hogy akaratát fegyveres hatalommal fogja keresztülvinni. A főispánt rögtön letette hivatalából és a megye kormányzatával Izdenczyt bízta meg, meghagyván neki, hogy egy zászlóalj kíséretében menjen Nyitrára, tartson megyei gyűlést, hirdesse ki a rendeletet s ha valaki ellenmondani merészel, azt fogja el a katonaság és bilincsekbe verve hozza fel Bécsbe.
Izdenczy, a Ferdinánd-ezred egy zászlóaljának kiséretében, a rossz utak miatt, csak november 5-én ért Nyitrára. Rögtön maga elé idéztette az alispánt, a főjegyzőt és Szerdahelyit, a nyitrai szolgabirót. Megkezdte rögtön az összeírást. Szerdahelyit erővel kényszerítette, hogy az összeiró-bizottsággal menjen. Az ellenszegülő főuraknál, így Apponyi grófnál, 5–5 katonát szállásoltatott el. A papok által kihirdettette, hogy az összeírásnak nem sorozás a czélja s november 29-ére megyegyűlést hítt egybe.
Izdenczy eljárásáról jelentést küldött a kanczelláriának, a melyet a megye hűségét kiemelő s eljárását enyhitgető előterjesztés alakjában, Ürményi mutatott be II. Józefnek. Ebből látjuk, hogy a holicsi és sassini tisztek túlzottan adták elő a dolgot. A főispán azon a megyegyűlésen, mely a feliratot szerkeszté, beszédet intézett a rendekhez, kérvén őket, hogy a fejedelem iránt hűséget, az összeiró katonák iránt mérsékletet tanúsítsanak. A 650megye pedig ezen beszéd hatása alatt elhatározta, hogy a Felség megkérendő, hogy 1. országgyűlést tartson, mely a nádor-választást, a koronázást és az alkotmány biztosítékait megbeszélje. 2. Kijelenti a megye, hogy az összeirási tabellákat nem fogadja el. 3. Hivatalnokainak a conscriptio előmozdítását hivatalvesztés terhe alatt megtiltja. 4. Azon nemes ellen, ki magát conscribáltatja, fiscalis actiót indít. 5. Ezen határozatokat a néppel közli.
A megye végre is engedett az erőszaknak. A conscriptio békésen folyt le s büntetésűl a császár a megyétől elvonta a tisztviselők választásának jogát.
Mikor a hirhedt nyelvrendelet, mely Magyarország hivatalos nyelvévé a német nyelvet tette, napvilágot látott, Nyitra vármegye volt az első tiltakozó.
A közigazgatás terén a városokra vonatkozó reformokat az egész ország bizonyos apáthiával fogadta s hajtotta végre, csak Nyitra, Trencsén, Pest, Nógrád és Sáros vármegyék szólaltak fel ellenök.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
