92. PÁRIZSI JEGYZETEK
92. PÁRIZSI JEGYZETEK
I.
Hazafiasság és maszlag
Hazafiasság és maszlag
Stendhal a maga korában az olcsó hazafiaskodást patriotisme d’antichambre-nak nevezte. Magyarul olyan szeretete ez a hazának, amelytől szegény haza holtáig koldul. Ez az előszobai, sőt cselédszobai, még sőt – ólbeli hazafiság Franciaországban meghalt. De él, nagyon él, Magyarország földjén, ahol szívesen öltik föl az emberek az uraságoktól levetett babonákat. Apáthy István még elnöke volt a magyar szabadgondolkodóknak, amikor a magyar patriotisme d’antichambre-t megformulázta. Európai emberek, szabadgondolkozók társaságában ki merte jelenteni, hogy szerinte csak a maszlag tehet boldoggá egy nemzetet. Szép, hazug legendák, mesék, hiú állítások, a Horvát István igazságai. Ádám is magyar ember volt s ha baj lesz, a keleti expressz-vonaton jönnek Attiláék. Éppen mostanában jelennek meg sűrűn elfogulatlan történelmi munkák a porosz–francia háborúról. Az előszobai hazafiaskodás egyszerűen lenyakazta annak idején azokat, akik Sedant előrelátták. Ó a franciáknak van elég okuk, hogy torkig legyenek az olcsó, lármás, hiú, legendákból táplálkozó hazafiaskodással. Micsoda rettenetes Sedan előtt állhat szegény Magyarország, ha éppen ott dühönghet most legszabadabban a patriotisme d’antichambre.
II.
Nagyon érdekes írások
Nagyon érdekes írások
Emlékezetes ugy-e, hogy a francia kormány néhány héttel ezelőtt mint toloncoltatta ki Montagnini urat. Ez a Montagnini Franciaországban képviselte a pápát akkor, amikor Franciaország kijelentette, hogy Sarto urat, a római pápát nem ismeri. A párizsi nunciaturán, mivel Montagnini úrnak gyorsan kellett elutaznia, nagyon érdekes írások maradtak. Nem a szerelmes leveleket értjük, hiszen az természetes, hogy Párizsban egy előkelő pap, aki a pápa megbízottja, igen buzgón szeretkezik. De maradtak ott furcsa, konspiráló írások, levelek és seftpapírok. Clemenceau, a francia miniszterelnök állitólag kijelentette, hogy a gazdátlan írások sokkal érdekesebbek, mint akárki elképzelhetné. Hanem egyelőre csak maradjanak titokban ezek a nagyon érdekes írások. Majd a kormány tudni fogja, hogy mikor publikálja őket. És ha önök, otthon Magyarországon olvassák, hogy a kultúrharcban milyen bátortalanok a papok, gondoljanak a Montagnini írásaira is. Sok-sok klerikális vezér reszket attól, hogy kiderül egy és más gazemberség. Franciaországban, a Panama-botrány hazájában, tudniillik meghalt az, aki tisztázni nem tudja magát a korrupció vádja alól. Egy Polónyi-botrány Polónyi teljes erkölcsi halála nélkül itt a Panama-affér országában elképzelhetetlen. Azok a nagyon érdekes írások megint meg fognak ölni néhány nacionalista és klerikális francia politikust. Természetes, ha ők nem siettetik a maguk halálát.
III.
Dérouède az Akadémiában
Dérouède az Akadémiában
Ménesbe kerül a fogyó tűzű versenyparipa Déroulède pedig az Akadémiába. Amikor kiderül, hogy mint politikus csődbe jutott, eszükbe jut híveinek, hogy író. Megjegyzendő, még pedig nagyon megjegyzendő, hogy a francia Akadémia sokkal erkölcsösebb testület, mint a magyar. Konzervatív, sőt retrográd, de következetesen az. Mostanában például mindig a kormány és mindig a nép ellen van. Nem pedig mindig a kormány mellett s mindig a nép, vagy ha úgy tetszik a nagy közönség ellen. És alapjában úgy áll a dolog, hogy Franciaországban még a reakció is progresszívabb, mint például nálunk a liberalizmus. A francia Akadémia mégiscsak eszmékkel operál s az eszmék végeredményben nem lehetnek haladásellenesek. Ha Déroulède akadémikus lesz, ez nem fog ártani természetesen az Akadémiának. De nem fog ártani a haladás ügyének sem, sőt. Bár csak mi is ott tartanánk, hogy a csődbejutott politikusok az irodalomban, művészetben vagy tudományban támadjanak föl. De lehetséges-e ott az ilyen kontaktus politika és kultúra között, ahol Hencz Károly és Somogyi Aladár vezetik be a politika tánctermébe – Kultúra kisasszonyt.
(Párizs, január 22.)
Budapesti Napló 1907. január 27.
A. E.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
