A jugoszláviai magyar irodalom
A jugoszláviai magyar irodalom
A jugoszláviai magyar irodalom a második világháború után is igen nehéz körülmények között indulhatott. A magyar kisebbség ugyan egyenjogú nemzetiség lett, de szellemi erői a második világháború során szétszóródtak. A Híd már 1945 októberében megjelent, de az 1945-1949 közötti időben csak 10 magyar könyvet adtak ki. Az irodalomnak elsősorban mozgósító, politikai szerepet szántak. Majd csak 1950-ben mozdult jobb irányba az eszmélkedés, egy új nemzedék – Bori Imre, Fehér Ferenc, Németh István, Ács Károly, Pap József, Major Nándor – jelentkezésével. A szemléletbeli fordulatot B. Szabó György (1920-1963) tudatosította: szakítani kell a „regionális”, „provinciális” hagyományokkal, szükséges a művészi kísérletezés. Az ötvenes években fellépő nemzedék zárta le a jugoszláviai magyar irodalom „adminisztratív” korszakát, s vitte az irodalmat az individualizálás irányába. Az új irodalom megteremtésére törekvő szándékok a lírában hozták az első eredményeket. Fehér Ferencnél (1928-1989) a Vajdaság élménye „létélménnyé” lett. Az ő költészetében és prózai tudósításaiban tükröződik legteljesebben a vajdasági élet (Madarak folyója. Harminc év verseiből, 1978).
A vajdasági magyar irodalomnak az 1960-as évek jelentették talán a legszebb szakaszát. Kialakultak, megerősödtek az irodalmi élet intézményei, érvényre jutott a művészetek modern szemlélete, megfogalmazódott a jugoszláviai magyar irodalom hármas – a világirodalomhoz, a délszláv és az egyetemes magyar irodalomhoz való – kötöttsége. Virágzott a Forum (1957-) könyvkiadása. S indult egy újabb nemzedék.
Az irodalomszemlélet kialakításában Sinkó Ervinnek (1898-1967) és Bori Imrének (1929-) volt meghatározó szerepe. Sinkó Ervin a magyar irodalom provinciálisnak érzett hagyományaival szemben a délszláv és a világirodalom perspektíváira figyelmeztetett, Bori Imre az avantgárd hagyományt tárta fel s a vajdasági magyar irodalom értékeit és kérdéseit tudatosította. A jugoszláviai magyar irodalom önszemléletét és értékeit közvetítette Szeli István (1921-) is.
