Tatárjárás.
Tatárjárás.
Heves vármegye sorsa hazánk sorsával közös volt. A krónikások műveiben mindannyiszor olvasunk Heves vármegyéről, valahányszor a megye valamely országos események színhelye vagy részese volt. Hogy időrendet kövessünk, megérezte Heves vármegye területe az 1241-iki tatárjárást. Rogerius „Carmen miserabile” czímű művében ekként beszéli el Eger veszedelmét. „Benedek váradi püspök a király parancsára maga részéről nagy sereget gyűjtve és a király segélyére sietni akarva, megérté, hogy a tatárok Eger városát feldúlták és a városiak és mások közül, a kik a város védelmére összegyűltek, némelyeket megégetvén, másokat kardra hányván, a püspök és egyház kincseit zsákmányul elhordták vala.”299) Rogerius e tudósítását az egri püspökség 1261-iki alapítólevele ekkép egészíti ki: „A mi időnkben a tatárok vad dühössége és örjöngő támadása 479által a nevezett egri egyház felgyújtatván, fenekestől feldúlatott, annak javai elraboltattak, a szent királyoknak ezen egyházbirtokai és szabadalmairól adott kiváltságlevelei elégtek és kanonokjai közül többen leölettek.”300) Tény az, hogy a tatárok Egernek nagyrészt fából épült házait felgyujtották, a lakosokat öldökölték, rabolták, de a tatárpusztításról szóló tudósításuk túlzott. Eger egyházát és városát a tatárok alapjáig fenekestől föl nem dúlhatták, ellene mondanak ennek a székesegyházról XIII., XIV. századi ránk maradt tudósítások.
299) Rogerius mester, váradi kanonok síralmas éneke. Ford. Szabó K. 25.
300) F. IV: 3, 34.
A siroki vár romjai.
Szarvaskő vár romjai.
A kisnánai vár romjai.
Tari Lőrincz várkastélyának romjai.
