Pártküzdelmek.
Pártküzdelmek.
Országunk belső pártküzdelmeinek hullámai mindenkor átcsaptak megyénk területére, a mint azt IV. Béla és fia V. István küzdelmeiben, Róbert Károlynak cseh Venczellel és Csák Mátéval való harczaiban, Zsigmondnak Nápolyi Lászlóval való harczaiban és a Jagellók alatti királyválasztási küzdelmekben megemlítettük. A XV. század közepén Heves vármegye volt Magyarország felvidékének védelmi pontja Giskra rablóhadaival szemben. Mátyás király többször megjelent a megyében, innen vonult tovább Giskra rabló várai ellen, majd cseh háborújában Pjodebrád ellen. Heves vármegye területe a hadak útja volt, Eger többször a királyi tanácskozások színhelye. – 1514-ben Dózsa kuruczainak egyik serege Barabás vezérlete alatt Eger vidékén portyázott, mígnem Istvánffy állítása szerint Hyppolit püspök katonái szétszórták őket Verpelét közelében.302) 1525-ben a megye területén Hatvanban tartották az országgyűlést, melyre a szerencsétlen II. Lajost is elhurczolták, belevitték őt a fő- és köznemesi pártok tusájába. Itt a köznemesség diadalmaskodott, Werbőczyt megválasztották nádorrá, Várday Pál egri püspököt az ország kanczellárjává.303) A hatvani gyűlés előjele volt az 1526-iki mohácsi katasztrófának.
302) Hist. Regni Hung. Lib. V. 44.
303) Magyar Történelmi Emlékek. Irók III. 216.
