Ipar.
Ipar.
Az ipart a középkorban kizárólag a városokban lakó mesteremberek képviselték. A középbirtokosok és a jobbágyok a vásárokon vették meg a szükséges iparczikkeket, a nagybirtokosok külön fizetéses mesterembereket tartottak. Ismerjük az egri püspök udvartartásának iparosait a Bakocs-kódex összeállítása nyomán, ezek az udvartartáshoz tartoztak, a „familia Agriensis”-t alkották. A püspök fizetett emberei közé tartoznak. 1494-ben Márton kovácsmester (faber) és ennek segédje (famulus), Osvald, Demeter és László szakácsemberek (cocus), két szakácssegéd (familiares), Gergely kerékgyártó-mester (carpentarius), Benedek órásmester (horologista), Kelemen sütő- vagy pékmester (pistor), egy mosónő (lotrix), Péter kulcsár vagy sáfár (claviger), Miklós puskaműves (pixidarius), Jakab kádár (doleator), Lénárd fegyvergyártó (armipar), Imre foltozó szabómester (sartor), Gergely varga (suttor), Benedek szűcs (pellifex), István kysmesther, üveges évenként a templom ablakait, lámpáit csinálja meg; fazekas mester (lutifigulus) is előfordul.379) Ezeken kívül a familiában szerepelnek Gáspár „pynther”, Dömötör pallér, a kertészek (hortolanus), kanászok (pastores porcorum), lovászok (agasones), házi személyek, a szarvaskői várnagy (castellanus, két viczecastellanus), épületfelügyelő, (provisor curiae).380)
379) Bakocs-Kódex 426.
380) u. o. 354–357.
A különböző iparczikkek neveit megtaláljuk a bevásárlás adatai között. Ruházatról (amictus, vestis) van említés, így a lenből készült ing és lábravalóról (camysium, ocrea). A két tárkányi kanász erre egy évre egy forintot kapott.381) Egy közönséges posztóöltözet ára (chypooszthó) 2 forint. Ilyent hordtak a mesteremberek.382) A fegyverkovácsnak zubbonyra és nadrágra (pro jopa et caliga) 1 forintot juttattak.383) A zenészeknek díszesebb öltözete 4 forintba került.384) A viczevárnagy felsőruhája (tunica) 4 forint értékű volt.385) A suba ára is változatos finomsága és díszítése szerint. A lovászmester és viczevárnagy subájának ára 6–6 forint, az udvarmester rókabőr-subájának (de pellibus vulpinis) ára 8 forint.386) A nyestbőrből készült suba (mardorialis) ára 18 forint.387) 625 denárért 32 rőf posztót (pannos 32 pecias) készítettek 1494-ben.388) A püspök rokonai számára 4 pár téli lábbelit vásároltak (calceos hyemales) 45 dénárért.389) Kalapról 484(pileus) és harisnyáról is van említés.390) A szakácsok kötényt (elekethew) kaptak, erre 1495-ben 1 forintot adtak ki.391) Egy rőf gyolcsból vagy vászonból (una pecia sindonis), melynek értéke 175 dénár volt, asztalkendőket és törlőruhákat (mensalia, manutergia) csináltak és 134 dénár értékű, „karlathlan daróczoth” vettek zsákoknak (pro saccis)392) A konyhafelszerelést 1494-ben részben új, részben javított vasfazekakkal (olta ferrea) egészítették ki 450 dénár értékben.393) Vannak boros edények (vascula vini), ezüst csészék (scultella), óncsészék (scultella plombea), tányérok (discus).394) Világításra faggyút (sepum) és olajat (oleum) használtak, ilyent vettek 200 dénárért.395) Kenyérsütő és mészégető-kemenczékre (fornaces, cementarii fornaces) sokat költöttek.396) Fűtőanyaga a fa volt; Szarvaskőről, Tárkányról a szénégetésre több adatunk van, az izzó szenet (carbones) a műhelyekben használhatták.397) Hársfa-szénre (hass) a puskapor készítésénél (pro pulveribus pixidum) volt szükségük.398)
381) u. o. 407.
382) u. o. 404–405.
383) u. o. 406.
384) u. o. 401.
385) u. o. 408.
386) u. o. 357, 408.
387) u. o. 396.
388) u. o. 362.
389) u. o. 366.
390) u. o. 355, 226.
391) u. o. 406.
392) u. o. 414.
393) u. o. 370.
394) u. o. 374, 347, 367, 419.
395) u. o. 360.
396) u. o. 411.
397) u. o. 364.
398) u. o. 415.
Voltak városi mesteremberek „fabri civitatenses” is.412) Két régi oklevelünk maradt fenn, melyek érdekes világot vetnek Eger és Gyöngyös iparos-czéheinek XV. századi életére. Az egyik okmány az egri szabó-iparosok czéhszabályzata az 1455-iki évből, a másik a gyöngyösi mészárosok czéhszabályzata az 1498. évből.413)
412) u. o. 418.
413) Mindkettőt közli Szederkényi: Hevesmegye tört. III. kötetében.
