Nedvességi viszonyok.
Nedvességi viszonyok.
Vizekben a vármegye nem gazdag, bár a Duna és Tisza határolja s a vármegye kebelét itt-ott jelentékeny és kevésbé jelentékeny mesterséges vagy természetes víz is átszeli.
A vármegye éghajlata csapadékban szegény, aszályos, kivált az utóbbi évszázadban, mióta az erdőségeket nagyrészt kiirtották. A völgyek alján ma már csak a záporok és hóolvadások idején láthatók a hajdani erek nyomai. Csupán a Dunának és a Tiszának van enyhítő hatása a csapadékviszonyokra.
Rengeteg víz hömpölyög le a Tiszán, Dunán, megbecsülhetetlen értékű iszapot hordva s haszon nélkül hagyja el a vármegyét, öntözés, iszapolás nélkül. Sőt bajt és óriási költséget okoz a tömérdek kotrás, a mire szükség van.
Mezőgazdasági szempontból több jelentősége van a Ferencz-csatornának és tápcsatornájának, s főleg a harmadiknak, a Ferencz József-csatornának, mely öntözési, lecsapolási és hajózási czélokra épült. Ez Pékla pusztán és Úrszentivánnál nagyobbszabású, virágzó rizstelepeknek szolgál vizével. Ezenkívül rétöntözésre is használják s néhány műmalmot is hajt. A többi vizek csak nádast, kaszálót, legelőt táplálnak. S a tavak is csak nádasaikkal, esetleg sós vizükkel szerepelnek; van ugyan nehány halastó is.
