10. ESZMÉK A VILÁGOS UTÁNI IRODALOMBAN (SŐTÉR ISTVÁN, VAJDA GYÖRGY MIHÁLY)
10. ESZMÉK A VILÁGOS UTÁNI IRODALOMBAN
(SŐTÉR ISTVÁN, VAJDA GYÖRGY MIHÁLY)
(SŐTÉR ISTVÁN, VAJDA GYÖRGY MIHÁLY)
A Világos utáni korszak társadalmi folyamatai nemcsak a népiesség új törekvéseiben fejeződnek ki, s nem csupán az irodalom új, nemzeti funkciójának kialakításában, valamint a liberalizmus új törekvéseinek irodalmi formáiban, hanem azokban a filozófiai és tudományos irányzatokban is, melyek az európai kapitalizmus fejlődésével kapcsolatosak. Ezek az irányzatok mélyen hatottak a Világos utáni magyar irodalomra, a tudományra s általában a közgondolkozásra. Bennük is kifejeződött a polgárosodás iránti fokozott 80igény, jelentkezésük azonban nemegyszer bonyolította is a közgondolkozásban végbemenő folyamatokat s elmélyítette a kor tudati válságát. A természettudományos módszer behatolása a társadalomtudományokba, sőt az irodalomba – a természettudományok hozta új világkép jelentkezése a költészetben, a mechanikus materializmus nyomán érvényesülő erkölcsi kérdések, valamint a visszahatás mindezekre, íme, e korszak eszmeiségének egyik szférája s az irodalom hirdette eszmék egyik fő forrása.
A természettudományos szemlélet térhódítása (VAJDA GYÖRGY MIHÁLY)
Az "ideál" és "reál", az eszményítés (SŐTÉR ISTVÁN)
A történetírás új irányzata (SŐTÉR ISTVÁN)
Irodalom
