Irodalom
Irodalom
Szigligeti Ede: A dráma és válfajai 1874. – Váradi Antal: A népszínmű felvirágzásának okairól. Figy 1877. 368–374. – Sziklay János: A magyar népszínmű története, 1884. – Paulay Ede: Drámairodalmunk a Nemzeti Színház megnyitása óta. KisfTé XIX. 1885. 322–351. – Schöpflin Aladár: A népszínmű. Nyug 1908. II. 164–165. – Janovits Jenő: A magyar dráma irányai. 1908. – Hevesi Sándor: A régi népszínmű és a magyar nóta. Az igazi Shakespeare és egyéb kérdések. 1920. – Galamb Sándor: Huszonöt év a magyar társadalmi dráma történetéből. 1926. – Szerb Antal: A magyar újromantikus dráma. ItK 1927. 11–39. és Gondolatok a könyvtárban. 1946. – Demény Mária: Az újabb magyar népszínmű története. 1929. – Tóth Dénes: A magyar népszínmű zenei kialakulása. 1930. – Vértesy Miklós: A magyar dráma 1867–71. 1932. – Gombos Andor: A magyar népszínmű története. 1933. – Ember Ernő: A magyar népszínmű története Tóth Ede fellépésétől a XIX. század végéig. 1934. – Galamb Sándor:529A magyar dráma története 1867-től 1896-ig. I–II. 1937–1944. – Pukánszkyné Kádár Jolán: A Nemzeti Színház százéves története. I. 1940, II. 1938. 1938. – Hegedüs Géza: Csiky Gergely. 1953. – Osváth Béla: A realizmus kérdése a szabadságharc utáni magyar drámában. ItK 1961. 575–587.– Magyar színháztörténet. Bev. és kiad. Hont Ferenc. 1962.
Scossa Dezső: T. E. és a népszínmű. 1882. – Szántó Kálmán: T. E. 1886. – Pap Károly: Tóth Ede élete és művei. 1894. – Szepessy László: T. E. népszínművei. 1914. – Szabó Ede: Népszínműirodalmunk néhány kérdése. It 1954. 198–206.
Margitay Dezső: Csepreghy Ferenc emlékezete. Petőfi Társaság évk. 1880. – Perényi József: Cs. F. (1842–1880.) Szent István Akadémia Értesítője 1918. 154–171. – Paul Sándor: Cs. F. (1842–1880.) 1934.
Gyulai Pál: Színházi szemle. BpSz 1875. IX. 408–427. és Kritikai dolgozatainak újabb gyűjteménye. 1927. – Szecső Vilmos: Rákosi Jenő drámái. 1909. – Beöthy Zsolt: R. J. drámairodalmunkban. BpSz 1920. CLXXXIV. 31–44. és Romemlékek. 1. 1923. – Schöpflin Aladár: R. J. mint drámaíró. R. J. élete és művei. Szerk. Süle Antal. 1930. – Galamb Sándor: R. J., a drámaíró. BpSz 1942. CCLXIII. 333–351.
Gyulai Pál: Dóczi Lajos "Csók"-járól. Ellenőr 1877. március 5. és Bírálatok. Cikkek. Tanulmányok. 1961. – Reviczky Gyula: D. L.: Utolsó szerelem. Ko 1883. októbei 7. – Gyulai Pál: Jelentés az 1882–83-i Péczely drámai pályázatról. AkÉrt 1884. 176–184; Gyulai Pál: Jelentés az 1884–85-i Péczely drámai pályázatról. AkÉrt 1886. 175–185. és Bírálatok. Cikkek. Tanulmányok. 1961. – Gyulai Pál: Vegyes párok. BpSz 1889. LXIII. 301–308. és Dramaturgiai dolgozatok. II. 1908. – Gyulai Pál: D. L. Beszélyek és vázlatok. BpSz 1890. LXI. 325–330. és Bírálatok. 1911. – György József: D. L. 1932. – Romhányi Gyula: D. L. drámái. 1934. ItFüz (Császár) 52.
Gyulai Pál: A fény árnyai. Ko 1865. május 7. és Dramaturgiai dolgozatok. II. 1908. – Gyulai Pál: Emlékbeszéd Szigligeti felett. KisfTÉ 1877. 196–215. és Emlékbeszédek. I. 1914. – Rakodczay Pál: Sz. E. élete és költészete. 1901. – Osváth Béla: Sz. 1955.
Szász Károly, legifj.: Toldy István mint drámaíró. Beöthy Zsolt-ek. 1908. 391–407. – Kramer Marianne: T. I. (1844–1879). 1933.
Alszeghy Zsolt: Tóth Kálmán drámaköltészete. EPhK 1913. 581–587, 666–681. – Császár Elemér: T. K. AkÉrt 1915. 49–77.
–: Jósika Kálmán: Salome. Ath 1873. 886–892. – Asbóth János: Irodalmi és politikai arcképek. 1892. – Péterfy Jenő: Márenyá (!) Egyetértés 1879. augusztus 30. és Dramaturgiai dolgozatai. [1932.] MIR 13.
Péterfy Jenő: Almási Balogh Tihamér: Két év után. Rendelő óra. Egyetértés 1881. január 15. és Dramaturgiai dolgozatai. [1932.] MIR 18.
–: Bercsényi Béla: Gróf Dormándy Kálmán. Petőfi Társaság Lapja 1877. április 8. – Péterfy Jenő: B. B.: A váltó. Egyetértés 1880. november 28. és Dramaturgiai dolgozatai. [1932.] MIR 18.
Románecz Mihály: Berczik Árpád. Gyöngyösy Irodalmi Társaság évk. 1912. – Kozma Andor: B. Á. emlékezete. 1921. – Martinkovics László: B. Á. mint drámaíró. Budapesti Egyetemi Doktori Értekezések Kivonatai. 1925. – Molnár Pál: B. Á. a drámaíró. 1932. ItFüz (Császár) 46.
