Regénye: az Álmok álmodója
Regénye: az Álmok álmodója
Ez a romantikus ellenzéki magatartás, s ez a felemás ideológia elszigetelte. Elszigetelt helyzetének reménytelensége, műveltségének jogosan érzett fölénye, életigényeinek magas mércéje, valódi vagy vélt erkölcsi bátorságának büszkesége, s végül tovatűnt, csalódásokkal teli ifjúságának melankóliája, egyrészt a kiválasztottság másrészt a tehetetlenségre és magányra ítéltség romantikus-dekadens tragikus életérzését teremtették meg lelkében. Ezt az érzést színezte erősen tovább kettős filozófiai élménye: viaskodása a mechanikus materializmus determinizmus-tanításával, s rettegése a polgári világnak, a nyugaton megismert tőkés termelésnek a munkát elgépiesítő, a személyiséget megfojtó, az embert számmá s eszközzé alacsonyító, egyszóval: eldologiasító következményeitől. Vagyis annak az akaratbénító életérzésnek egy válfaja született meg benne is, mint nemzedéktársai nagyrészében, csakhogy szemlélete s helyzete fokozott ellentmondásosságának, műveltsége sokrétűségének megfelelően bonyolultabb válfaja, mint legtöbbjüknél.
Mindez pedig lecsapódott a német s a Vigny-féle francia romantika, meg a lélektani elemző realizmus határmezsgyéjén álló önéletrajzi vallomás-regényében, az Álmok álmodójában (keletkezési éve: 1876, kiadása: 1878). Fájdalmas zengésű zeneiség, gyötrődő belső monológ, jelképiségre, látomásosságra hajló képalkotás, erős önelemző gondolatiság jellemzi ezt a regényt, mely Darvady Zoltán céltalan életét s reménytelen szerelmét adja elő. Ez a könyv Arany László remekével (A délibábok hőse, 1872) s Beöthy Zsolt regényeivel, meg Ábrányi Kornél A dicsőség bolondja című regényével (1875) egytípusú, és mint mondani szokás: a dezilluzionizmus iskolapéldája. Persze, Arany László művéhez képest jóval alacsonyabb szinten; míg Arany László műve részleteiben s egészében egyaránt értékes, Asbóthé részleteiben többet ér, mint egészében. Pedig éppen A délibábok hősével kívánta az Álmok álmodója fölvenni a versenyt. Asbóth A délibábok hősének nemcsak rendkívüli esztétikai értékét ismerte el, hanem azt is, hogy ennek az értéknek nélkülözhetetlen sarkpontja Balázs bukása. A szemléletet azonban, mely a bukást szükségszerűvé tette, mely nem bízott Balázs rétegének erkölcsi erejében, elutasította. Ő maga tehát megmentette ugyane rétegből való hősét: Darvady Zoltán nem süllyedt el "a lágy iszapba"; egy az emberi méltóságot "megtartó", "konzerváló" sztoikus erkölcsi parancs fölismerésével 501s elfogadásával búcsúzik olvasójától: "munkálkodó légy, ne panaszolkodó". Hősét megmentette Asbóth, regényét azonban éppen ez buktatta el. Kegyelmi megoldás ez, irreális, ellentmond nemcsak a valóságnak, hanem a regény egészének, hőse rajzának, pszichológiájának is. Beárnyékolja, egyenetlenné teszi, tönkreteszi a mű egészét. Amely fejezetekben e végmegoldást készíti elő, alig több kísérletnél, ahol megfeledkezik róla, kitűnőt nyújt. Különösen kétfajta részletben remekel: ahol hőse kétségbeesett, komor életérzését és hangulatát, sorsának líráját kifejezi s ahol hőse szellemi-pszichológiai szituációját elemzi; numerózus, ritmikus, melodikus prózát, szimbolista-vizionárius elemmel telített, forró dikciójú prózaverset ad az előbbi részletekben, mélyen áthevült, intellektuális pátoszú, majdnem esszé-prózát az utóbbiakban. A munka elembertelenedésének fájdalmát vagy a magányos ember érzelmeinek reménytelenségét szebben, hitelesebben, mint ő Darvady egy (különben Max Stirnerre valló) meditálásában, illetőleg Darvady és szerelmese, Irma egy esti, zongora melletti találkozásában, kevesen mondták el e félszázadban. S e részletekben nemcsak nemzedéktársai epikája legjobb elemeivel a legrokonabb, hanem folytató és előd is. A magyar prózai epika lélektanibb felének, kezdeményeinek, Kemény kisregényeinek, Gyulaiénak, Zilahy Károly novelláinak folytatója, s a Petelein, Gozsdun át haladó lírikus, intellektuális, elemző igénynek elődje. De kétarcú e részletekben is: a sztoikus-tragikus Keménynek is utóda, s a dekadens vagy részben dekadens polgári prózának is elődje, Cholnoky Lászlónak, Krúdynak, s még inkább a Krúdy stílusát, attitűdjét intellektualizáló fiatal Márainak.
