Szerémy család. (Közép-géczi)
Nógrád megyei nemes család. Már 1597-ben élt Szerémy Mihály, ki 1598-ban Nógrád megyei szolgabiró lett. * Meghalt 1602. körűl, mert ekkor neje Seőy (olvasd Sőy) Zsófia már mint özvegy említetik fiával Szerémy Bálinttal együtt, * a ki tán kihalt; mert már
Protoc. C. Neograd. 1598. pag. 48.
Protoc. anni 1602.
1635. évi nov. 30-án Bécsben kelt czímeres nemes levelet kapott Szerémy Tamás, és neje Alberti Erzse, és ettől gyermekei Lukács, Balás, Jakab és Éva, mely czímeres nemes levél Nógrád megyének 1636. febr. 11-én Füleken tartott törvényszéke előtt kihirdettetett. *
Az eredeti czimerlevél szerint, mely Nógrád megye levéltárában őriztetik.
Nevezett Lukács 1654-ben megyei esküdt lett, 1656-ban már csak neje Balogh Erzse (ekkor már Berthóty Istvánné) és leányai Erzsébet és Anna említetnek. Úgy látszik, ennek fia volt II-ik Lukács is, ki az 1663. évi nemesi összeirásban foglaltatik, és 1665-ben birt a szőrösi pusztán és Perenna helységben. *
Nógrád megyei levéltár.
Szerémy Györgynek fia volt Szerémy János, kinek neje Nagy Mária már 1663-ban özvegy volt, kitől leánya Szerémy Judit 1694-ben már egresi Nyári Imre özvegye volt.
1705-ben a nemesi összeirásban foglaltatnak idősb és ifjabb István és Mihály, 1709-ben ugyan azok, de Mihály szegénynek jelölve a fölkelésre állításnál. 1711-ben ugyan azok éltek.
Az 1722. év nemesi vizsgálatkor a család kétségtelennek ismertetett.
1755-ben éltek András, György, István, János és Márton. És ezeknek utódaiban él jelenleg is a család, nagyobbára Megyerben a szerényebb módú nemesség sorában.
A mult században élt Nagy Géczben Szerémy Jób, kinek nejétől Berkó Francziskától leánya Borbála Géczy László neje volt.
Szintén a múlt században élt Szerémy András, kinek Gyura Borbálától ivadéka Gécz és Megyerben birtokolva, a család módosabb, kitűnőbb ágát képezé. Sarjadéka következő:
András (Gyura Borbála); Gábor † 1811. volt főjegyző. (disznósi Horváth Anna); Lajos (Kubínyi N.); Antal volt megyei főadószedő kir. tanácsos † 1859. (boldogházi Kiss Anna)
Andrásnak fia Gábor 1796–1806. Nógrád megye főjegyzője 1811. oct. 21-én kora 54., házassága 33. évében halt meg, eltemettetett Megyerben. Két fia maradt: Lajos, ki korábban elhalt mag nélkűl és Antal, ki 1818-ban Nógrád megyénél már rendszerinti esküdt, majd alszolgabiró, 1836-tól 1851-ig hadi fő adószedő volt, többször alispánságra is kijelölve, 1850-ben kir. tanácsosi czímet nyert. * Meghalt magtalanúl 1859. jan. 31-én kora 62. évében; örökösévé egyik oldal ági rokonát Szerémy Gábort tévén.
Magyar Hirlap 1850. dec. 15. sz.
A család czímere az 1635. évi armális szerint a paizs kék udvarában zöld téren hátúlsó lábain álló arany oroszlán, első jobb lábával kivont kardot tartva. Ugyan ilyen oroszlán emelkedik ki a paizs fölötti sisak koronájából is. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüst vörös.
Ettől különböző, más Szerémy nevű nemes család az, melyből Szerémy István, Pál és Mihály III. Ferdinand királytól kaptak czímeres nemes levelet, melynek elmetszett darabja egy kézirat bekötésére felhasználva, belőle már csak a czímer, az adományozó királynak és a szerző három megnevezett Szerémy családtagnak nevei láthatók és olvashatók. * A nyert czímer következő: a paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lábain természetes színű farkas ágaskodik, első lábaival vörös zászlót tartva, melyen arany csillag ragyog. A paizs fölötti sisak koronájából pánczélos és sisakos vitéz emelkedik ki, kinyújtott jobb kezében meztelen pallóst tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.
Pray Gy. kéziratának XXVIII. kötete a m. kir. Egyetem könyvtárában.
