Szalay család.
Szalay család.
Esztergom vármegyéből szakadt Pest vármegyébe, hol nemes levele 1816. mart. 19-én tartott közgyülésen kihirdettetett.
Ismert törzse Szalay János, kinek fia szintén János, ennek Mátyás, ennek nejétől Baranyai Katalintól fia I. Péter született 1763. nov. 20-án. Meghalt 1825. aug. 4-én Budán, mint elnöki titoknok a magyar királyi helytartó tanácsnál.
A családfa * következő:
Családi adatok szerint.
János; János; Mátyás (Baranyay Kata); I. Péter sz. 1763. † 1825. m. kir. helyt. titokn. (Rudolph Teréz); II. Péter †; Zsigmond †; Ágoston sz. 1811. udvari tanács (Türck Karolina); László sz. 1813. m. akad. titk. (Békeffy Francziska); István sz. 1820. udvari tanács. (Mayerffy Ida); Irén.; Imre.; Gábor †; Zsófia.; Pál.; Péter.; Mária.; Pál. †; Róza.; Gizella.
I. Péter a tudományok nagy kedvelője lévén, kéziratban három rendbeli munkát hagyott hátra: 1. Igaz magyarnak ohajtásai. 1806. (Lásd a nemzeti Muzeum kéziratai közt). 2. Urbarium Regni Hungariae, 3 kötetben ivrétben, mely az 1825. évi országgyülés által kiküldött urbéri választmány munkálatainak egyik alapjául szolgált. 3. Memoria Palatinorum et Locumtenentum Regiorum Regni Hungariae fide diplomatica illustrata studio et opera Petry Szalay concinnata. 4-rét. – Jeles magyar érem gyüjteményét Veszerle József tanár kéziratban maradt munkájában bővebben ismerteté. Nejétől Rudolph Teréztől öt gyermeket nemzett, kik közűl kettő: Péter és Zsigmond kis korukban elhaltak, három életben maradt u. m. Ágoston, László és István, mind hárman jeles férfiakká válván.
Ágoston, (szül. 1811. oct. 24-én) a sopronyi királyi váltótörvényszék elnöke s udvari tanácsos, a m. tud. akademiának l. tagja. Ifjúkorától fogva szabad idejét a hazai régiségek studiumának szentelvén, hazai régi irományokból, pecsétekből, pecsétnyomókból, gyürükből, képekből, s egyéb hazai régiségekből igen jeles gyüjteményt szerzett, mely több ezer darabot számlál. 1831-ben mint jogász több ifjúbarátjával Horvát Istvánnak arczképét, ki a Diplomáticából tanára volt, ugy a két halotti beszédet mint nyelvünk legrégibb irásbeli emlékét részre metszve kiadta. Nyomtatásban megjelentek tőle. 1. Levelek a XVI. és XVII. századból, Pesten 1830. külön és a Tudományosgyüjteményben. 2. Magyar régiségek Pesten 1831. külön és Tud. gyüjt. 3. Négyszáz magyar levél a XVI. századból 1504.–1560. Pest 1861. (E gyüjtemény teszi a m. akadémia által kiadott „Magyar Leveles-Tárnak” első kötetét.) Hitvesével Türck Karolinnal három gyermeket nemzett: 1. Irént, 2. Imrét és 3. Gábort, ki meghalt.
László (szül. 1813. april. 18-án) a m. tud. akadémiának rendes tagja és titoknoka, sz. kir. Pesten városának 1861-ben egyik országgyülési képviselője; hazánknak általánosan ismert jeles publicistája, és egyik legjelesb történet-irója. Számos irodalmi művei közűl nevezetesebbek a „Status-férfiak és szónokok könyve” Pest 1845–47. Publicistai Dolgozatok 1847. 2. köt. és „Magyarország története” eddig 6 kötetben stb. Nejétől Békeffy Francziscától gyermekei: Zsófia és Pál.
István (szül. 1820. jan. 28-án) a magyar királyi földterhementesitési pénzalap igazgatóság alelnöke, udvari tanácsos, s a m. kir. helytartó tanács elnöki irodájának igazgatója, sz. István apost. királyi rendjének vitéze. Nejétől Mayerffy Idától következő gyermekei születtek: 1. Péter, 2. Mária, 3. Pál mhalt. 4. Róza 5. Gizela.
A család czímere – mint följebb a metszvény is ábrázolja – a paizs kék udvarában hármas zöld halom középsőjén arany korona, melyen vörös csőrű és lábú fehér galamb áll, csőrében zöld galyat tartva. A paizs fölötti sisak koronájából természetes szinű oroszlán emelkedik ki, első jobb lábával kivont kardot tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.
