SZENT ISTVÁN, AUGUSZTUS 20.
SZENT ISTVÁN, AUGUSZTUS 20.
Az első magyar király és egyben a magyar államiság ünnepe. A középkorban a Szent István-ereklyék, különösen a székesfehérvári királysír felkeresése zarándoklatok formájában hatalmas tömegeket mozgatott meg. Az újkorban Szent István ünneplése, így például a Szent Jobb körmenetben történő meghordozása, hivatalos, reprezentatív, látványos szertartássá merevedett, amely a magyar államiság eszméjének deklarálására alkalmas volt ugyan, de alig hagyott nyomot a népi hagyományvilágban. Legendák, balladaszerű énekek keringtek István királyról a nép között, de az ünnephez kötődő szakrális szokáshagyományt jóformán nem ismerünk.
István király ünnepe elsősorban azáltal volt jelentős a magyar életben, hogy I. Ferenc óta munkaszüneti napnak számított. Nagymiséjén megjelent a magyar katolikus társadalom apraja-nagyja. Az elhangzó prédikáció mindig alkalmas volt a nemzeti tudat élesztésére, valamint a Regnum Marianum eszméjének tudatosítására.
Szent István az újkori történelmi Magyarország közel 350 templomának volt a patrónusa. Azokban a helységekben, ahol a templomot Szent István tiszteletére szentelték fel, 421augusztus 20-án templombúcsút tartottak. Tekintve a Szent István-patrocíniumok hatalmas számát, Magyarország népességének jelentős hányada kivette a részét e búcsúk nagymiséiből, gazdag vendéglátásaiból és délutáni, esti vigasságaiból.
