Vasvári (Fejér) Pál, | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Vasvári (Fejér) Pál,

1848–49. szabadsághős, szül. 1827. Nyír-Vasváron, hol atyja, Fejér Pál görög-katholikus pap volt. V. a nagykárolyi piaristáknál kezdett tanulni; 1843. a pesti egyetemre iratkozott be, hol a bölcseleti szakon történelmet és természettant hallgatott. Idővel Horvát István hatása alatt a történelemnek szentelte magát. Mint egyetemi hallgató vezérszerepet vitt az ifjúság életében. 1847. a Teleki Blanka által alapított nevelő-intézetbe került tanárnak. Az 1848. márcziusi napokban V. is ott volt a vezetők között. A tizenkét pont megalkotásában, majd a népgyűlés elé terjesztésében fő részes volt. Márcz. 16. a megalakult közcsendbizottmány tagja, 18. a peticziót vivő küldöttségben szintén ott volt. Az ápr. 11. megérkező minisztereket ő üdvözölte és mint titkár nyert alkalmazást a pénzügyminiszter mellett s Kossuth többször használta polgári futárként a horvát invázió alkalmával. 1849 elején Bihar, Szatmár és Szabolcsban szabad csapatot verbuvált és annak vezére lett. Mint katona azonban nem volt ügyes, nem is bírta a fáradalmakat. Erdélyben harczolt mint őrnagy. 1849. júl. 13. (halála napjára nézve eltérők a vélemények) Funtinella mellett (a gyalui havason) az oláh csapatok megölték.

Ifjabb éveiben Sali Bánk álnév alatt elbeszéléseket írt a szépirodalmi lapokba; czikkei a Társalkodóban (1846. 97. sz. Szóemelés a Horvát-gyűjtemény ügyében); az Életképekben (VI. 1846. Bús napok, Óriási terv Zsigmond király korából, Michelet és a német tudományos rendszer, VIII–X. 1847–48. Árpádi Andor, Irányeszmék, A márcziusi ifjúság, Irányeszmék az első franczia forradalomból, Irányrajzok: 1. Az ember és tényei. 2. Mysticus); a Pesti Divatlapban (1846. 30., 31. sz. II. Endre király halála, 1847. 12. sz. Omode Máté, árnyrajz a magyar nádornak életéből, 1848. 16., 17. sz. Az emberi műveltség vázlata); a Honleányok Könyvében (1847. Szentgyörgyi Czeczilia, Eseménypontok a világtörténet köréből. I. A barátság gyönyörű példája, II. Amarilla); a Losonczi Phönixben (I. 1851. Nemzetmozgalom Hunyadi Mátyás királylyá választásakor és az 1458-ki hongyűlés); a Történeti Lapokban (1875. 9. sz. Kiáltványa, Nagyvárad 1849. febr. 12.); a Magyarországban (1895. 352. s. Naplójából).

Munkái:

1. Végszó Tettes Ns. Horvát István kir. egyetemi tanár sírjánál. Junius 15. 1846. Pest, (Fejér Pál).

2. Történeti Névtár. Hazánkban szerepelt nevezetes férfiak és hölgyek élet- és jellemrajzai; vezéreszmék, emlékszavak, népregék és korképekkel földerítve. I. folyam. U. ott, 1847. Csák Máté kőny. arczképével. (Ism. Társalkodó 63., 64. sz.)

Hazánk és a Külföld 1867. 40., 44., 1868. 22., 23. 1869. 27. sz.

Magyarország és a Nagyvilág 1868. 19. sz.

Vasárnapi Ujság 1868. 11. sz. arczk. 1890. 30. sz., 1903. 11. sz., 1904. 11. sz.

Kisfaludy-Társaság Évlapjai Uj F. VII. 1871–72. 255. l. (Jókai).

Igazmondó 1873. 12. sz. (Hóry Farkas).

Abauj-Kassai Közlöny 1878. 46., 48. sz. (Személyleírása).

Pesti Hirlap 1880. 114. sz.

Török Zsigmond, Árny- és fényképek. Szabadka, 1882.

Thallóczy Lajos, Vasvári Pál s a pesti egyetemi ifjúság 1841–1848/9. Bpest, 1882. (Előbb az Ellenőrben).

Budapesti Hirlap 1885. 199., 214. sz., 1897. 6. sz. (Janku és Vasvári Pál).

Függetlenség 1886. 77. sz.

M. Polgár (1886. 81. sz. Gyarmathy Zsigáné).