Jansen,
Jansen, janzenizmus. J. Kornelius hollandi teologus, szül. Akoi faluban (Hollandia) 1585 okt. 28., megh. Ypernben 1638 máj. 6. Tanult s 1630. kezdve mint a szentirás professzora tanított Löwenben s 1636. yperni püspök lett. 1640. jelent meg főműve, Augustinus, seu doctrina St. Augustini etc. cimmel, melyet VIII. Orbán pápa In eminenti bullájában eretnek műnek nyilvánított. E közben a janzenizmus, főként J. barátjának, de Verger János, szt. cyrani apátnak buzgólkodása folytán, különösen Franciaországban, sok követőre talált s a párisi egyetem J. irataiból hét tételt a pápa előtt bepanaszolt, melyek közül a pápa 1653. ötöt Cum occasione bullájában szintén eretneknek mondott ki. J. követői, kik közé számos nagynevü férfiu - Arnauld, Pascal, Nicole Pérrault - s a portroyali apácák is tartoztak, elismerték, hogy azon tételek csakugyan helytelenek, de egyszersmind állíták, hogy azok csak féreértésből találtattak J. iratai közt. Mikor aztán a pápa teljes szigorral követelte a bullának aláirás általi elfogadását, megjelentek Arnauld (l. o.) levelei egy előkelő személyhez s Pascaltól (l. o.) a Letres á un provincial s az ellenszegülés a Portroyalban összpontosult. Uj lendületet vett a janzenizmus Quesnel-nek jegyzetekkel ellátott ujtestamentomi kiadása miatt, mely Franciaországban a legszélesebb körökben elterjedt s melyben a pápa 101 janzenista és eretnek tételt fedezvén föl, 1713. megjelent Unigenitus bullájában azt átok alá vetette. E bulla lángra lobbantotta az egész francia róm. kat. klérust s két részre szakította azt, az akceptánsok és appellánsok táborára, amazok elfogadván a bullát, emezek az ügygyel egy tartandó egyetemes zsinatra fellebbezvén. Nem használt sem az egyházi hatóságoknak az illetőket hivataluktól megfosztó, sem az állami hatalomnak börtönnel, számüzetéssel sujtó szigora, a janzenisták közül sokan Hollandiába menekültek, hol azon janzenista papokhoz csatlakoztak, akik 1723. önkényesen Steenhovent választották érsekül, megalapítván egyuttal az utrechti érsekséget, melyhez később a haarlemi és deventeri ujonnan alapított püspökségek járultak és mai napig léteznek. A pápát fejöknek nem ismerik el s aki aztán ezen egyháztestet természetesen exkommunikálta. Ma a janzenizmus 27 gyülekezetet számlál, körülbelül 6000 taggal s Amersfoortban tart fenn egy teologiai szemináriumot. Történetére nézve v. ö. Leydecker, Historia Jansenismi (1695); Gerberon, Histoire générale du J. (1700); Reuchlin, Geschichte von Portroyal (1839-44).
