Hébert
Hébert (ejtsd: éber), 1. Ernő, francia festő, szül. Grenobleban 1817 nov. 3. Delaroche tanítványa, Tasso a börtönben cimü képével elnyerte a római nagydijat, ugy hogy több éven át Olaszországban tartózkodott. Legismertebb és legsikerültebb festménye az Olasz család a pontini mocsarakon menekül a malária elől (1850), Páris, Luxembourg muzeum). Egyéb festményei: Judás csókja (1853, Luxembourg muzeum); Alvitói leány (1855); Sant-angelói szénaárus nők (1857); Vizhordónők a Campagnában (1859, Luxembourg muzeum) Leányok a kutnál (1863); Pásztorleány (1869); A kis hegedüs (1882); Élet reggele; Élet estéje; Dicstelen hősök (1889). 1866-73. és 1885-91. a római francia akadémia igazgatója volt.
2.H. Jakab René, francia forradalmár, másként Pere Duchesne, szül. Alençonban 1755., lefejeztetett Párisban 1794 márc. 24. A forradalom kitörésekor mint szinházi jegyszedő tengődött, de azután azonnal felcsapott demagognak. Ugyancsak 1789. vállalta el a jakobinus-párt által alapított «Pere Duchesne» hirlap szerkesztését, melyről utóbb őt magát is Pere Duchesnenek nevezték. Cikkeiben a nyilt forradalomra és a királyság erőszakos elnyomására hivta fel olvasóit. 1792 aug. 10. után a párisi községi tanácsba választották; részt vett azután a szeptember havi gyilkosságokban és a girondiak megbuktatásában. Ez utóbbiak sürgetésére ugyan a konventnek egy bizottsága H.-t 1793 máj. 25. elfogatta, de a külvárosi csőcselék bálványát másnap kiszabadította a tömlöcből. A Mária Antoinette elleni pörben H. ocsmány vádakkal illette a királynét és az ő indítványára alakították át a Notre Dame templomot az Ész vallás szentélyévé. Mint Robespierre eszköze, annak versenytársait sorra a vérpadra juttatta; igy Fabre d 'Englatine-t, Desmoulinst és utoljára magát Dantont. De mindezzel keveset nyert, mert Robespierre észrevevén, hogy immár a nagy tömeg is kezdi unni a H. és hiveinek (l. Hébertisták) őrjöngését, H.-t is feláldozta. Parancsára St. Just 1794 márc. 13. főbenjáró váddal támadta meg H.-t, kit erre a konvent 19 társával együtt elfogatott és márc.24. lefejeztetett. Másnap H. nejét, egy kilépett apácát, is a vesztőhelyre vitték. V. ö. Brunet, Le Pere Duchesne d 'Hébert (Páris 1857).
3. H. Ödön, francia geologus, szül. Villefargeauban (Jome département) 1812 jun. 12., megh. Párisban 1890 ápr. 4. Eleinte tanító, majd kémiai preparátor volt, 1852. a természettudományi tanítás igazgatója, 1857. a geologia tanára lett a Sorbonneban. Művei: Les mers anciennes et leurs rivages dans le bassin de Paris (1. rész, 1857); Mémoire sur les fossiles de Montreuil-Bellay (1861); Matériaux pour servir á la description du terrain crétace supérieur en France (1875); Notions générales de géologie (1884).
