Csensztohova,
Csensztohova, Orosz-Lengyelorsz.-ban, Krakó és Varsó közt, kerületi székváros, 17 000 lak. A városhoz félórányira, hegynek menő négyszeres fasor végén emelkedik a Fényes halom (Clarus mons, lengyelül Jaznagóra), melynek tetejét a pálosok nagyhirü monostora koronázza. E rendház első lakóit a hontmegyei Mária-nosztráról telepíté ide 1382. Ulászló opoliai herceg, előbb Nagy Lajos korában, Magyarország nádora. A szerzet itt rövid időn ugy meggazdagodott, hogy telepítése után alig száz évre már Lengyelország egy-tizenötöd részét birta örökjogon v. zálogban. Kincseinek védelmére a különben is fontos sztrategiai pontot 1500. kezdették megerődíteni, s ettől fogva sok ostromot állott ki, melyek közül legnevezetesebb az 1655-ki, amikor is Kordetz, paulinus perjel, dicsőségesen védelmezte meg a svédek ellen. A labirint-szerü zárda, jelenleg is, ötszögletes csillagalaku várőrség közepén emelkedik. A külső várkapu fölött az Isten Anyja van kőből faragva, e fölirattal: Sub tuum presidium. Felvonó hid vezet a második kapuhoz, melyen Szaniszló Ágost király márványba vésett képe diszlik. A harmadik kapun a «hétfájdalmu szűz», a negyediken Ulászló opoliai herceg van kifaragva, amint a Fekete szűz ikonát átadja a pálosoknak. A négy kapun áthaladva jutunk a hétemeletes főtemplomhoz s a melléje épített zárdához. A főtemplomban van elhelyezve a csodatevő kegyelemkép, mely mint Regina Regni Polonie tiszteltetvén, egész éven át, de főkép szept. 8-án, tömeges bucsujárások célpontja. E csodatevő képet az ájtatos hagyomány szerint szent Lukács evangelista festette Jeruzsálemben a Szent Szűz ciprusfa asztalának deszkájára. A Boldogságos szűz képe görög izlésben van készítve, vagyis aranyos mezőben, sötétbarnára van kifestve. Arca szinéről nevezik «Fekete Madonnának» is, melynek másolatai nálunk is igen elterjedtek, s ma is láthatók a budapesti egyetem templomának főoltárán, az esztergomi Bakócz-kápolnában, Gyöngyösön, Lepoglaván stb. Mint szentkép is el van terjedve, s menten fölismerhető arról a sajátságáról, hogy akármint forgassuk, nézzük bár jobbról vagy balról: Szűz Mária mindenkor a szemünkbe néz. A magyar pálosokkal való szoros kapcsolat magyarázza meg, hogy a C.-i kolostorban tömérdek magyar vonatkozásu tárgyra bukkanunk. A templom bejáratánál Szt. István és Szent László magyar királyok és Szent Imre magyar királyfi életnagyságu álló alakjai láthatók. A zárda előcsarnokát alighanem Utjesenovics Fráter György, egykor itteni, majd sajóládi pálos perjel, később váradi püspök és bibornok építtette. Erre vall az a körülmény, hogy az egész pitvar kizárólag az ő életéből vett freskókkal van boritva. A földszinti folyosókon a magyar pálosok őseinek olajfestményü arcképei őriztetnek. Ott van Szent András Zoerardus és tanítványa Benedek, a nyitrai remeték, Boldog Vác, valamint Salamon király, pálosrendi fehér kámzsában. Az első emeleti folyosókon igen nagy kép tárja föl azt a jelenetet, amint Nagy Lajos magyar király fényes kisérettel viszi Szent Pál tetemeit Buda-Szent-Lőrincre. Ugyanott láthatók Tamás atya, amint Mátyás király előtt jövendőt mond, Eusebius esztergomi kanonok, Bertalan pécsi püspök. A második emelet folyosója merőben csak magyar paulinusok arcképcsarnoka. Ott látjuk Dénes kalocsai érsek, Mihály zágrábi, Péter nyitrai, István szerémi, Szabályi János csanádi, Fráter György váradi püspök képmását, ugyszintén Szent Gellért arcképét, ki a fölirat szerint «e Palestina Paulinum Eremum in Ungariam primus intulit et coluit». De legnevezetesebb Báthory Lászlónak, a biblia legrégibb magyar fordítójának arcképe, melynek fölirata az egyetlen bizonyíték arra nézve, hogy Báthory László 1457. halt meg. A rendi könyvtárban vannak összegyüjtve az orosz-lengyelországi feloszlott pálos-klastromok összes könyvei, azon értékesebbek kivételével, melyeket szekérszámra vitetett az orosz kormány a szentpétervári, moszkvai, kievi és vilnai könyvtárakba. A könyvtár melletti kis épületben (jelenleg gyalogsági kaszárnya) volt e század elejeig a zárda nyomdája, melynek összes magyar tárgyu termékeit Ballagi Aladár irta le a Magyar Könyvszemle 1887. évfolyamában. A zárda kincstára megfelel nevének: valóságos kincsesház. Különösen értékes benne egy szőllőtőke alaku arany monstrancia, mely 2366 darab drágakővel s 213 gyöngyszemmel van kirakva. Itt is sok a magyar vonatkozásu emlék, melyek közül kiválóbbak Báthory Istvánnak kardja és feszülte, valamint a Hedvig királyné, Nagy Lajos leánya által a klastromnak ajándékozott szebbnél szebb, drága gyöngyel és aranyfonállal kivarrott domborművű misemondó ruhák. A zárdát s különösen annak magyar tárgyu régiségeit, Ballagi Aladár ismertette: Bucsujáróhelyek Oroszországban (Budapest 1888) címü munkájában.
