Balzsamfa
Balzsamfa (növ.), 1. mindazon növények gyüjtőneve, melyek a különféle balzsamokat termelik. (l. Balsamum); 2. szoros értelemben a Balsamodendron Knuth (Balsamea Gled.), mely a legtöbbet és a legfinomabbat termi. A balzsamos növények Burseraceae családjának cserjéi v. fái Arábiában és Kelet-Indiában fordulnak elő. Ágaik gyakran tövisesek, levelök egyszerü, hármas v. páratlanul szárnyas; viráguk egyivaru, gyümölcsük csonthéjas, 1-2 magvu. Nevezetesebb fajai: B. Myrrha Nees (mirhafa), 3 m. magas kis fa vagy cserje, ága tövises, szürkésfehér kérgü, levele hármas; Arábia nyugati partján s a szomál félszigeten. Törzséből a levegőn megkeményedő mézgát folyat; ez az, amelyet a kereskedésben mirha néven árulnak és füstölésre már ősrégi idők óta használnak. A B. Gileadense Kóh (B. Mekkanensis Gleditsch), B. Opobalsamum Kunth az igazi arab v. Mekkabalzsamfa v. balzsamcserje. Tövistelen, a Vöröstenger mellékén nő; kérgéből szivárog a nagyon drága mekkabalzsam; a hazájabeli lakosok csodás gyógyítóerőt tulajdonítanak neki. Gyümölcse azelőtt mint balzsamszem (carpobalsamum), fabalzsam: (xylobalsamum) officinális volt. Az előbbi alig borsó nagyságu, rendesen vöröses, többnyire szagtalan és izetlen, ritkán gyengén balzsamos; belsejében fehér magja van. A vékony ágak ráncos kérgüek, meggyujtva kellemes, de gyenge illatot árasztanak. A B. Kafal Kunth Boldog-Arábiában; piros, jószagu fájával Keleten füstölni szeretnek, bogyója nagyobb, balzsamos. A B. Africanum Arnolt, szenegambiai cserje; a B. Mukul Hook., Sind- és Beludsisztánban, a mézganemü bdelliumot szolgáltatja. B. Roxburghii Arn. Kelet-Indiában tenyész, balzsamával a hajók gerincét kenik be.
