Ancona,
Ancona, kikötőváros Olaszországban amfiteátrális fekvéssel, a tenger felől festői képet nyujt, (1881) 31,277 lakossal, akik tengeri kereskedéssel, hajózással, hajóépítéssel, selyemfonással, vitorla- és papirgyártással foglalkoznak. A város keskeny utcákból áll, bár a tenger felől széles utak készítésével nagyban szépítik. A Traján által épített, szép (650 méter hosszu) töltésen van a 14 méter magas Traján-diadaliv. Az uj töltésen van XIV, Kelemen pápának, a töltés ujra építőjének kapuja (Arco Clementino) fehér márványból. Említést érdemelnek: a XI. és XII. században görög kereszt alakban épült San Ciriaco székesegyház, Titus Gorgonius, Ancona prétorának gyönyörü szarkofágjával, a XIII. századbeli Sta Maria della Piazza templom gazdag párkányzatával, a börze Tibaldi freskóival (1557), végre az 1270 körül épült városháza. A.-nak szép, terjedelmes, 8 m. mély kikötője van. A pápák uralma alatt ezt elhanyagolták és a város kereskedelme ekkor aláhanyatlott. 1860 óta az olasz kormány sokat tett a kikötő s az erődítmények kijavítása körül. Kisebb hajók egészen megközelíthetik most a révet, hol a forgalom volt 1889-ben: 2192 hajó 842,145 t., köztük 946 gőzös 782,607 t.-val. A bevitel tárgyai: tőkehal, kávé, vas stb.; buza főképen Oroszországból, nyerscukor, faszén főképen az osztrák-magyar monarkiából. A kivitel jelentéktelen. Több államnak, köztük Ausztria- és Magyarországnak is van itt konzulátusa.
A.-t valószinüleg Kr. e. 380-ban a szirakuzaiak alapították, 268-ban a rómaiak kezébe került és a Kr. e. I. században római gyarmat és az illirek ellen hadihajó-állomás volt. Traján a kereskedelme és ipara (biborfestészet) által jelentékeny város kikötőjét megnagyobbította. Pipin a longobardokat, kik 592-ben elfoglalták, arra kényszerítette, hogy a várost a pápának engedjék át. 1143-ban ismét a keletrómai császárság védnöksége alá menekült, 1183-ban pedig pápai uralom alá került. A tolentinói békében köztársasággá kiáltották (1797), de 1799 nov. 13-án az osztrákoknak volt kénytelen meghódolni. 1805-ben a franciák kezébe került, de már 1815-ben az osztrákok lerombolván erődítményeit, ismét a pápának adták át. Umbriával együtt 1860 dec. 17-én A.- t is bekebelezték az olasz királyságba.
