Árvakáka
Árvakáka (növ.), a Scirpus (helyesebben Heleocharis palustris) L. nevű növénynek Benkő följegyzette neve: Ez az elnevezés is, mint az árvacsalán más, magas kákával szemben, a Heleocharis (Eleocharis) R. Bt. törpeségére vonatkozik. Hazslinszky tódisznek (Heleoch tris a. m. tóöröm) nevezi; Békésmegyében itt-ott csetkáka neve hallatszik. Ez azért nevezetes, mert a nép a káka-féle növényt benne fölismeri, sőt összetétellel az igazi kákától megkülönböztetni is tudja. « Cset» Veszprémmegyében szamarat jelent, csetkáka tehát szamárkákát hirdetne.
Az Á.-t az igazi kákától (Scirpus L.) alacsony, gyepes termete, ágatlan füzérvirágzata,(melynek alját egy nagyobb, terméketlen hegye-levél fogja körül) az alján megvastagodó s a magrejtővel ízűlő (befüződő) bibeszála különbözteti meg, melynek alja megkeményedve a gyümölcsön is fennmarad. A káka bibeszála a tövön sem meg nem vastagodik, sem be nem fűződik. A Heleocharis R. Bt. különben a sásfélék génusza, majdnem az egész föld kerekségén el van terjedve s 3 algénuszának 90 faját említik. Hazánkban 6 faja ismeretes (H. palustris L , H. uniglumis Link, H. multicaulis Sm., H. Carniolica Koch, H. ovata Roth, H. acicularis L.). Hitvány réti füvek, takarmánynak is kevés értékűek, mert száruk belseje ízetlen, taplónemű kákabélű anyag. Némiképen hozzájárulnak a tőzegképződéshez, a nagyobb fajokat a kovács oltoszernek használja.
