Állomás,
Állomás, 1. Á. v. pályaudvar (Station; Bahnhof, gare, station). A vasutak ama helyei, hol a személy-és áruforgalom lebonyolitásához szükséges kezelést végezik. Céljuk szerint vannak: I. Személypályaudvarok (központi [északi] személypályaudvar Budapesten), amelyek nagyságuk szerint a) állomások, v. b) megállóhelyek lehetnek, egyszerü váróhelyiséggel; továbbá II. Teherpályaudvarok (józsefvárosi [keleti] pályaudvar Budapesten), az áruforgalom lebonyolítására. Ezeknek kiváló válfajai a szénrakodó Á.- ok és a part (dunai teherpályaudvar Budapesten), vagy kikötői (fiumei pályaudvar) Á.- ok. III. Végre vannak tisztán kezelési célokra épített; a) kizárólag a vonatok találkozására szánt kitérő állomások és b) rendező pályaudvarok (Rákos). Természetesen csak a nagyobb forgalmi gócpontokon vannak szétválasztva és a pályaudvarok nagy részét (nyugati pályaudvar, és a ferencvárosi pályaudvar Budapesten) egyformán használják a személy-, valamint az áruforgalom lebonyolítására.
Minden személypályaudvaron van a személy- és podgyászforgalom lebonyolítására szánt helyiség. Ezek rendszerint az irodákkal egy épületben az u. n. állomási, vagyis felvételi épületben vannak egyesítve (l. Felvételi épület). Ezenkivül vannak fedett csarnokok (Szolnok, Püspök-Ladány), továbbá a gyorsáru, gyakran a postakezelésére szánt épületek. A teherpályaudvarok építkezése már sokkal változatosabb, amennyiben az előforduló tömeges árúk nemei és kezelésük szerint vannak áruraktárak, különböző rakodók (homok-, ágyu-, petroleum-, barom- stb. rakodók) széncsusztatók, gabonaszínek. Rendesen ez Á.-okon helyezik el a kocsik és lokomotivok legnagyobb részét is az erre a célra épített kocsi- és mozdonyszinekben és itt vannak a kocsimosó berendezések is. Vizállomás egyiken sem hiányzik.
A kezelési célokra szánt Á.-okon a fősúlyt nem a magas építményekre, hanem á vágányberendezésekre fektetik (l. Vágány). Elhelyezésük és a vágányok elrendezése szerint az Á.-okot szintén több osztályba sorolják. Nevezetesen van fej-Á. és átmenő Á. Fej-Á. az, melyen a vágányok nem haladnak át, a vonatok tehát további utjokat csak a vonat mozdonyának átállításával folytathatják. Ezeket az Á.-okot külsőleg is jelzik a felvételi épületek csarnokai a homlokfal beépítésével, minek következtében a csarnokokon a vonatok nem futhatnak át. Ilyen fej-Á. hazánkban a budapesti központi (északi) személy-, nemkülönben a nyugati pályaudvar. Az átmenő, átfutó Á.- okon, a vonatok eredeti elrendezésükkel folytathatták utjokat, miként az Magyarország legtöbb állomásán látható. Elhelyezésük szerint megkülönböztetik: a végső, közbenső, csatlakozó, elágazási; továbbá a külföldi, belföldi, határszéli, kilépő és közös határállomásokat. Ez utóbbiakban mindkét szomszédos állam saját tisztviselőivel végezteti a szolgálatot.
Az áru forgalom tekintetéből megkülönböztetik: az átadó, átrakó, átrovatoló, feladó, kirakó, köztári, küldő, mázsáló és származó állomásokat. Az állatszállítás tekintetéből marharakodó, etető és itató, végre fertőtlenítő állomások. Az utazó közönséget kiválóan érdeklik az átszálló, csatlakozási, cserélő, étkező és nyári állomások. A vonatforgalom szempontjábólmegemlítendők: az ellenőrző, intéző, irányító, kenő, keresztező, menesztő, rendelkező, szerelő, találkozó, továbbító, vonatrendező és vízállomások. Végül még megemlítendők a szabad és zártbejárata állomások.
2. Közhasznosságu intézmények telepei, minők p. csend- vagy rendőrségi, időjárást ma figyelő, mentő egyesületi gazdasági, gépkisérleti Á., meteorológiai Á., gazdasági növénytermelési Á., vegykisérleti, vetőmagvizsgáló stb. állomások.
3. A hadsereg valamely alkotó részének kijelölt tartózkodási helye. L. Helyőrség és Várőrség.
