vetélés
vetélés: A természetes vetélés ellen elsősorban kímélő életmóddal védekeztek, pl. nem emeltek terhet, tartózkodtak a szexuális élettől. Külső és belső módszerekkel igyekeztek megakadályozni pl. fürdőkkel (→ fürdés) vagy éppen a fürdéstől való tartózkodással, pl. birsalma ágaiból készített fürdőt alkalmaztak háromszor, négyszer naponta (Komárom m.). Füstöléssel is védekeztek (pl. köménymagos cukorral és szarkalábvirággal), valamint borogatással és hasfelkötéssel. A pálinkát, különösen a mézes pálinkát a vetélés ellenszerének is tartották. Ismertek számtalan → mágikus eljárást is pl. a terhes asszony fonalat kötött a dereka köré háromszor (Tolna m.). – A természetes vetélés okát általánosan elterjedt → hiedelemként abban látták, hogy a terhes nő megkívánt valamilyen ételt-italt és nem kapta meg (→ terhesség). Ha hűlésben, emelésben vagy ijedtségben nem tudták okát adni a vetélésnek, akkor az asszony kicsapongó életmódjával, ünnepen vagy tiltott napokon végzett munkájával magyarázták (→ tilalom, → tabumonda). (→ még: magzatelhajtás) – Irod. Temesváry Rezső: Előítéletek, népszokások és babonák a szülészet körében Magyarországon (Bp., 1899); Kiss Lajos: A szüléssel, kereszteléssel és felneveléssel járó szokások, babonás hiedelmek Hódmezővásárhelyről (Ethn., 1919).
Tátrai Zsuzsanna
